A piackutató, 52 ország, köztük Magyarország internetezőinek körében végzett felmérést az idén szeptember-októberben arról, hogy ki hogyan spórol a mindennapos költségek emelkedése közepette. A megkérdezett magyarok 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy változtat fogyasztási szokásain a termékek és szolgáltatások drágulása következtében.
A gáz- és áramfogyasztás visszafogása (a megkérdezettek 59 százaléka) mellett a legtöbb magyar (49 százalék) műszaki cikkek cseréjének elhalasztásával, valamint kevesebb új ruha vásárlásával spórol (43 százalék).
Olcsóbb élelmiszerekre vált a válaszadók 41 százaléka, míg a telefonköltségek csökkentésével, illetve a háztartási készülékek cseréjének elhalasztásával 39-39 százalék spórol.
A szeszes italon nem spórolunk
A magyar megkérdezettek csupán hét százaléka vesz vissza az otthoni szórakozásra kiadott pénzből, és szintén kevesen (17 százalék) mondják azt, hogy kevesebb szeszes italt fogyasztanak vagy inkább a megszokottnál olcsóbbat választanak.
A nemzetközi átlagot tekintve a legtöbben - a megkérdezettek 49 százaléka - ugyancsak a gáz- és áramfogyasztásukat mérséklik, mellette azonban ugyanakkora azok aránya, akik kevesebb pénzt költenek új ruhákra. Míg Magyarországon inkább a műszaki cikkeken spórolnak, külföldön inkább az otthonon kívüli szórakozáson (47 százalék).
Világszerte a létfenntartás drágulására a válaszadók átlag 96 százaléka reagál úgy, hogy változtat fogyasztási szokásain. Legkisebb arányban a dohányzást csökkentik (12 százalék), kevesebb vagy olcsóbb márkájú szeszes italt iszik 16 százalék, 18 pedig mérsékli kiadásait az otthoni szórakozásra.
Nyugat-Európa a hasán spórol
Kelet- és Nyugat-Európa erősen különbözik abból a szempontból, hogy olcsóbb élelmiszerre keleten a válaszadók sokkal kisebb aránya vált, mint nyugaton. Az orosz megkérdezettek mindössze 20, a csehek és lengyelek egyaránt 29, míg a magyarok 41 százaléka választja a takarékoskodásnak ezt a módját. Viszont a németek 62, sőt, az osztrákok 70 százaléka spórol a hasán.
A Nielsen felmérése, melynek során összesen 28.600, Magyarországon 500 rendszeres internetezőt kérdeztek meg, nem reprezentatív.
