Brüsszel a kvóták nemzeti kiosztási tervének (nkt) értékelésekor a magyar javaslatban szereplő értéknél 12,4 százalékkal alacsonyabb mennyiségű, 26,9 millió tonnának megfelelő kibocsátási egység kiosztását hagyta jóvá. Kifejtette: még a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kell egyeztetni arról, hogy a bizottsággal milyen szinten vitassák meg a módosított tervet. A miniszter nem zárta ki, hogy Magyarország esetleg az Európai Bírósághoz fordul az ügyben.
Persányi Miklós nehezményezte, hogy az EU látszólag nem vett figyelembe egy olyan állásfoglalást Magyarország részéről, amelynek elküldését pedig a bizottság kezdeményezte.
Feiler József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy hivatalos formában csütörtökön küldte ki a tárca Brüsszelbe azt a dokumentumot, amelyet Brüsszel 29 pontból álló kérdőívéhez adtak válaszul a számítási modellekkel kapcsolatban. Ezek után a bizottság csupán két munkanappal később, hétfőn már jóváhagyta az nkt-t.
A miniszter megjegyezte, hogy az új tagországok kiosztási terveivel és a 2005-ös valós kibocsátási adatokkal összevetve ugyanakkor a magyar nkt a "realitásokhoz közelebb áll". Kifejtette, hogy a bizottság a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül csak Szlovéniának csökkentette a magyarországinál kisebb mértékben kvótáit.
Az EU szerint évente kiosztható magyar kvótamennyiség pedig az úgynevezett JI-tartalékkal együtt alig pár ezrelékkel marad el attól a szén-dioxid-mennyiségtől, amelyet az emisszió-kereskedelmi rendszer magyar cégei 2005-ben kibocsátottak. A JI-tartalék olyan kvótakeretet jelent, amelyet azok a cégek kapnak, akik Európán kívül végeznek kibocsátáscsökkentéssel járó fejlesztéseket, és ezért kvóta jár nekik.
Az nkt-ban az Európai Unió éghajlatvédelmi rendszerébe (ETS) tartozó magyarországi cégek 228 létesítménye kap szén-dioxid-kibocsátási egységet 2008-2012-ig. Az ETS 2005-2007-es kereskedelmi periódusában 229 létesítmény évente átlagosan 31,66 millió kvótát kap.
