Az EP jövő hónapban elvi döntést hoz a kérdésben, a pontos részleteket később kell meghatározni - mondta el Feiler József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) osztályvezetője, aki úgy tájékoztatott, hogy a szaktárca támogatja a légi közlekedés bevonását az éghajlatvédelmi rendszerbe. Ugyanakkor a szakember nem látja megvalósíthatónak a kiterjesztést 2012 előtt.
Az osztályvezető utalt arra, hogy a jelenleg működő ETS három éves kísérleti fázisa után 2008-ban kezdődik a szén-dioxid 2012-ig tartó következő adás-vételi időszaka. Nem valószínű, hogy másfél éven belül tisztázódnának a feltételek a légi közlekedés bevonásáról. Feiler József megjegyezte, hogy a rendszer kiterjesztése esetén a kibocsátási egységek kiosztása a jelenlegi ETS szabályaitól eltérően valószínűleg nem országonként, hanem központilag, uniós szinten történne. Magyarországról a jelenlegi helyzetet alapul véve csak a Malév kapna kvótát. A kibocsátási egységek döntő részét ma a nagy kapacitású tüzelőberendezések, az olajfinomítók, a vaskohászat, az acéltermelés és a cementgyártás kapja.
A járatok számának csökkentése hozhat eredményt
A teljes szén-dioxid kibocsátásnak jelenleg csupán a 3 százalékát adja a repülés, ám fokozott figyelmet érdemel ennek a szektornak a környezeti hatása. A légi forgalom ugyanis rendkívül dinamikusan bővül, a repülőgépek kibocsátása pedig rendkívül káros. A légi forgalom 23 év alatt 75 százalékkal nőtt világszerte, a fejlett országokban pedig 165 százalékkal ugrott meg. Az előrejelzések szerint ha nem is az 1980-as évek 10 százalékos évi bővülési üteme, de közép-hosszú távon legalább 5 százalékos további térnyerés várható ennél a 400 milliárd dolláros évi árbevételű ágazatnál.
