Mint ismert, 2012. január 1-től a hagyományos ketreces tartás már nem felel meg az EU-s előírásoknak, így annak, aki folytatni akarja a termelését, kötelező végrehajtani a ketrecek felújítását. A rendelet már 1999-ben megszületett, és 2003 óta tilos is hagyományos ketreceket létrehozni, a kivárás miatt így az átállásra már csak alig 5 hónapja van a gazdáknak.
Az irányelv szerint a jelenlegi egy tyúkra eső 550 négyzetcentiméteres területet 750 négyzetcentiméterre kell növelni, minden tyúknak egy 15 centiméteres ülőrudat kell biztosítani, valamint gondoskodni kell korlátozás nélküli etetővályúról, emellett minden állatnak két szelepes, vagy két csészés itatóhoz kell hozzáférnie. Plusz porfürdőzési lehetőséget kell biztosítani az állatok számára. Jövő év elsejétől ugyanis eladhatatlan lesz az a tojás, ami még a hagyományos ketreces tartásból származik. Az elemzők szerint hazánkban közel egymillió tyúk eshet ki a termelésből a fenti okok miatt, ami csak tovább növelheti az importigényünket.
Gyorssegély, ami tényleg segít
Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy szerinte az átállás miatt nem kell állománycsökkenésre számítani, hiszen a termeléssel való felhagyás esetleg csak a 10 ezer alatti tojószámmal rendelkező telepek esetében történhet meg. Mivel az Unió egyértelműen kijelentette, hogy a kérdésben nem lesz moratórium, a Vidékfejlesztési Minisztérium a terméktanácsokkal együttműködve egy olyan támogatási keretet határozott meg, amelyből a fejújítás költségeinek 50 százalékára, vagy maximum 200 millió forint erejéig igényelhető pénzösszeg. "A terméktanács tagok adatai alapján mi 4 milliárd forintra prognosztizáltuk a szükséges keretet, ám az elfogadott összeg is megoldhatja a váltásra kényszerülő gazdák helyzetét" – mondta a szövetség elnöke.
A telepek több, mint fele átalakításra vár
Magyarországon 3,5 millió tojótyúk állítja elő azt a 2,5 milliárd tojást évente, ami a hazai szükségletek valamivel több, mint csak a felét fedezi. Így az önellátásunk nem biztosított. Az Állategészségügyi Intézet felmérése szerint összesen 551 tojótyúk-tartó telep van, melyből mindössze 67 felel meg az EU-s előírásoknak, és 291 telepen kellene végrehajtani a korszerűsítést. Ha a termelő csakis technológiai váltást eszközöl, akkor tojónként 2500 forintos beruházási költséggel kell számolni, ha azonban épületre is költ, az 5-6 ezer forintos kiadást jelent állatonként - részletezte az elnök. (mfor.hu szerk.: becslésünk szerint az ágazatban 7 milliárd forint terhet jelent a kötelező felújítás)
A 3 milliárd forintos támogatási keretből azonban nem csak ketreces tartásformát alkalmazó gazdák igényelhetnek pénzösszeget, hanem gépbeszerzésre is lehet pályázni, valamint kérelmet nyújthatnak be a más tartási formát (mélyalmos, bio, vagy szabad) alkalmazó gazdák is. Így az majd ősszel derülhet ki, hogy a kiírt összeg mekkora része megy ténylegesen a szükséges átalakításokra.
Nem lesz drasztikus áremelkedés
A hagyományos ketreces tartás azért kedvelt forma a nagyüzemi termelés során, mert nagy telepítési sűrűség biztosítható, minimális a tojás szennyeződésének a lehetősége, és a legolcsóbb tartásformának számít. Minden más megoldás magasabb önköltséget eredményez - a felújított ketreces tartás 8 százalékos emelkedést fog jelenthet.
Annak ellenére, hogy korábban a tojás árának emelkedéséről, és a termeléssel felhagyók miatt tojáshiányról szóltak a hírek, Végh László szerint sem drasztikus áremelkedésre nem kell számítani jövőre, sőt tojáshiány sem alakulhat ki hazánkban. Ennek oka, hogy a modern technológia hatékonyságjavulással jár, ami érthető módon a gazdák jövedelemviszonyaira is kedvezően hat. Az elmúlt hónapok gazdasági helyzete miatt az átvételi árak az önköltségi ár szintje alatt voltak, ám ez a jövőben stabilizálódhat. Ráadásul a hollandoknál és a lengyeleknél 3 százalékos állománybővülés volt megfigyelhető.
Csak az utolsó pillanatokban lépünk
Hazánk (más nemzetekkel, például a franciákkal együtt) szinte az utolsó pillanatig kivárt. Ennek oka, hogy a franciákkal az élen többen reménykednek abban, hogy az uniót az ellátási krízis jobb belátásra bírja majd, és így nem lesz szükség a költséges beruházás végrehajtására. A valóság azonban az, hogy az EU határozottan kijelentette, hogy a kérdésben nem lesz moratórium, sem módosítás, így mindenképpen végre kell hajtani az előírt felújításokat.
Ugyan a korábbinál sokkal modernebb technológiára kell váltani, ami hatékonyságjavulást eredményezhet, a költségek növekedését is magával vonja. Mivel már most is importra szorulunk, és a hagyományos ketreces tartás felszámolása csak az unióban létezik, a tengerentúli konkurenciától könnyen bekerülhet a hagyományos technológiával termelt, olcsóbb tojás a belső piacokra.
Az pedig, hogy a korábban beharangozott 30 százalékos tojáshiány az unióban, valamint hazánkban prognosztizált állománycsökkenés, mennyire reális arány, ténylegesen csak a következő év első félévében derülhet ki.
Székely Sarolta
mfor.hu
