Az egyetlen magyarországi atomerőművet üzemeltető Paksi Atomerőmű Zrt.-nek törvény írja elő a fűtőanyag két évre elegendő mennyiségének készletezését. Cserháti András, a Paksi Atomerőmű műszaki főtanácsadója elmondta: az erőmű eddig kizárólag a jó minőségű és viszonylag kedvező árú orosz fűtőelemeket használta, de rendelkezik hatósági engedéllyel brit üzemanyagra is. Ilyet jelenleg nem gyártanak, de a prototípus készen áll, finn reaktorban kipróbálták, és két év alatt fel lehetne futtatni a termelését a szükséges mértékben.
Jelenleg a világon 438 atomerőművi blokk üzemel, ebből négy Pakson. Bár új atomerőmű építése hosszabb időt vesz igénybe, mint például egy földgáztüzelésű erőmű beruházás, és drágább is, de üzemideje sokkal hosszabb, a termelési költsége pedig jóval alacsonyabb - magyarázta a szakember.
Az alacsony termelési költségeken kívül az atomerőmű mellett szól az üzemanyag jó készletezhetősége, ami pozitív hatással van az ellátásbiztonságra. Normál üzemmódban szinte egyáltalán nincs környezetterhelés, és nagy az üzembiztonság is. A modern harmadik generációs reaktorok meghibásodási gyakorisága a korábbiak töredéke, és a súlyosabb üzemzavarok túlnyomórészt megelőzhetők, illetve következményeiket képesek visszatartani a többrétegű védőépületek.
A környezetterhelés nagyságára jó példa, hogy világméretekben a szén-dioxid-mentes termelés felét atomerőművek biztosítják. A nukleáris energia 2030-ig a duplájára nőhet a világon, 2050-re pedig - optimista változat szerint - az áramtermelésben a jelenlegi 16 százalékról 22 százalékra nő az aránya.
Manapság mintegy 35 olyan országban komolyan foglalkoznak atomerőmű építésével, ahol eddig nem volt, és a világgazdasági válság közepette szerencsések is lehetnek azok az országok, amelyeknek van elegendő tőkéjük, és mostanában kezdtek új atomerőmű létesítésbe: a csökkenő alapanyagárak miatt valamivel olcsóbb a beszerzés.
A paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása mellett egyre komolyabban felmerül új blokkok építése is, de ehhez a parlament jóváhagyása szükséges. Molnár Csaba energiaügyekért felelős miniszter korábbi tájékoztatása szerint az erről szóló előterjesztés a tavaszi ülésszakra kerülhet az országgyűlés elé.
