A szaktárca szerdán hangsúlyozta: a kormány tervezett jogszabály-módosítása nemhogy nem tenné kötelezővé a 60 százalékot, hanem éppen azt írná elő, hogy a járóbeteg-szakellátások rendelési idejében a keresőképtelenség miatt soron kívüli esetek ellátására fordítható idő nem haladhatja meg az adott szakrendelés napi rendelési idejének 60 százalékát.
Mint írták, a 60 százalékos felső határ azért került be a tervezetbe, hogy ha egy-egy szakrendelésen időszakonként megemelkedik a táppénzes, soron kívüli ellátást igénybe vevők száma, akkor is mindenki számára biztosított legyen az ellátás. Tehát ilyen esetben sem lehetne a rendelési idő 60 százalékánál többet a soron kívüli betegekre fordítani, annak érdekében, hogy a nem táppénzen lévő betegek is hozzáférhessenek az ellátáshoz.
"Ezzel az intézkedéssel tehát nem sújtjuk, hanem védjük azokat, akik nem jogosultak a soron kívüli ellátásra" - fogalmazott a tárca. Az azonnali és sürgős ellátást igénylő betegek továbbra is abszolút elsőbbséget élveznek. A szakmailag indokolt esetek nem szenvedhetnek hátrányt a keresőképtelen betegekkel szemben - szögezték le.
Hangsúlyozták: soronkívüliséget biztosító beutalót a keresőképtelenséget megállapító orvos adhat, akkor, ha a beteg táppénzre jogosult és ugyanazon betegségéből adódóan folyamatosan, legalább 15 napon át fennáll a keresőképtelensége. A szaktárca szerint ezen feltételek előírásával megakadályozható, hogy egyes biztosítottak a soron kívüli ellátás lehetőségének igénybevétele érdekében keresőképtelen állományba vetessék magukat.
A Népszabadság szerdai számában közölt cikk szerint a kormány arra kötelezné az egészségügyi szakellátást, hogy a rendelési idő legfeljebb 60 százalékát az aktív dolgozók soron kívüli vizsgálatára tartsák fenn. A lap szerint, miután már ma is meglehetősen sokat kell várakozni a szakrendeléseken, az inaktívaknak meghagyott 40 százalékos rendelési időben az orvosok képtelenek lesznek megbirkózni a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a gyeses anyák és a diákok ellátásával.
MTI
