Balázs Péter a today.az című hírportálnak elmondta: a magyar parlament elsőként ratifikálta a Nabuccóra vonatkozó kormányközi megállapodást, és a ratifikációs okmányokat letétbe helyezte Ankarában. Ez arra ösztönözheti a beruházásban érdekelt országokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot saját országukban.
A magyar külügyminiszter emlékeztetett rá: Azerbajdzsán több ízben is elkötelezte magát, hogy 8 milliárd köbméter földgázt táplál a rendszerbe a Shah Deniz mezőről. A Nabuccónak azonban nemcsak a gázra van szüksége. Az Európai Unió tagországai számítanak Azerbajdzsán politikai együttműködésére is, hiszen a Nabucco nem csupán üzleti vállalkozás, hanem az Európai Unió és a Kaszpi-tenger menti országok hosszú távú stratégiai együttműködésének a szimbóluma is - fejtette ki Balázs Péter.
A Keleti Partnerségről szólva Balázs Péter rámutatott, hogy a program nem az Európai Unió előszobája. A fő cél mindig az volt - és az is marad -, hogy segítse a partnerségbe bekapcsolt országokat abban, hogy két- és sokoldalú megállapodások révén végre tudják hajtani azokat a reformokat, amelyek eredményeként közeledni tudnak az uniós struktúrákhoz. Mindamellett az unió alapokmánya lehetőséget ad arra, hogy bármelyik európai ország tagja legyen az EU-nak, amennyiben teljesíti a tagsággal kapcsolatos kritériumokat.
Balázs Péter még december elején jelentette be az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján, hogy Magyarország azt szeretné, ha a 2011 első félévében esedékes európai uniós elnöksége alatt rendeznék meg az EU és a Keleti Partnerséghez tartozó országok (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) csúcstalálkozóját.
