Beruházási hullám várható a hazai erőműépítésben, mivel a következő másfél évtizedben az összkapacitást 30 százalékkal kell növelni. Így a prognosztizált évi 1-3 százalékkal növekedő fogyasztói igényeket gond nélkül ki tudja elégíteni a rendszer. Jelenleg az áramtermelők kapacitása 8500 megawattot tesz ki, ezt 6500-zal kell kiegészíteni 2015-ig. Eközben azonban 4000 megawattnyi összteljesítményt le kell selejtezni - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. friss előrejelzésében.
[ajanlo=553][igazitas=right/]Az erőművek fele leállhatna, amit 29 éves átlagéletkoruk is indokol, a paksi atomerőművet azonban a rendszer nem tudja nélkülözni, így fontos, hogy az zöld utat kapjon. A blokkok működési engedélye 2007-2012 között lejár, így két év múlva végleges döntést kell hozni a hazai igények 36-38 százalékát fedező erőmű élettartamának meghosszabításáról.
Új erőművek építésére mindenképpen szükség lesz, a tüzelőanyag azonban még kérdéses. A gázüzemű erőművek mellett a zöldenergia elterjedése látszik a legvalószínűbbnek, ám a rugalmasabban szabályozható biomassza-tüzelés helyett tömeges szélerőmű-építések indulnak.
Mint ahogy arról az mfor.hu is korábban hírt adott az engedélyre váró szélerőmű-beruházásokkal a kapacitás 1687 megawattra nőne, miközben a rendszer csak 200 megawattot bír el. A termelés szabályozhatatlansága is a nagyarányú befektetések ellen szól.
A szélerőművek átlagos kihasználtsága 25-30 százalék, a rapszodikusság pedig potenciális veszélyforrás, fogalmazott Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Németországban a 17 ezer megawattos szélerőmű hirtelen leállása 4300 megawattnyi kieső teljesítményt jelentett, amit azonnal kellett pótolni. A hazai rendszer csúcsterhelése 6000 megawatt körül van. Aszódi közölte, a bravúr sikerülhet egyszer, legfeljebb kétszer, de erre berendezkedni nem "életveszélyes", áll a Világgazdaságban.