Az ETS 2005-2007-es első, kísérleti szakaszához 2004 decemberében hagyta jóvá az úgynevezett nemzeti kiosztási tervet (nkt), mondta Szoboszlay Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. A második nkt összeállításakor nagyobb előrelátás és megfontoltság szükséges, mint az elsőnél, mert az uniós emisszió-kereskedelem az első nkt-hoz "kapkodva" elkészült, bizonytalan adatsorok miatt nem kezdődhetett el mindmáig - tette hozzá Szoboszlay.
Az Európai Bizottság azt várja el Magyarországtól, hogy a második kereskedelmi időszakban összességében ugyanannyi kvótát osszon ki, mint amennyit a 2005-2007 közötti periódusra előirányzott, fogalmazott Kelemen Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosa. A bizottság nem veti el a kiosztott kibocsátási egységek növelésének lehetőségét, ám az erre vonatkozó szándékot alaposan bizonyítani kell - fűzte hozzá a tanácsos. A rendszer alá tartozó cégek a kiosztható kvótamennyiség növelését várják el a kormánytól. A növelést akkor lehet majd kezdeményezni, ha a már készülő kibocsátási prognózisok alapján ezt a szándékot igazolni lehet.
Rácz László, a Mol Rt. tanácsadója elmondta: az ipar szigorúbb érdekérvényesítést vár el a kormánytól az nkt II.-ről folytatott uniós egyezetések során, mint amilyet tanúsított az első vitájakor 2004-ben. A szakember megítélése szerint az nkt I.-ben kialkudott kvótamennyiségnél magasabbat is el lehetett volna érni, mint ahogy ez több szomszédos országnak sikerült is. Kelemen Ágnes az nkt II.-ben várható változások között említette, hogy elképzelhető a kvóták eddig ingyen rendelkezésre bocsátott részének térítéskötelessé tétele. Az ebből befolyt költségvetési pénzeket éghajlatvédelmi beruházások támogatására kell fordítani. A tiszta technológiákat alkalmazó létesítmények számára semmiképpen nem tennék "fizetőssé" a kiosztási rendszert, tette hozzá Kelemen.
Szoboszlay Miklós kifejtette: az ország kibocsátási trendjeit vizsgálva megállapítható, hogy az ipar és a mezőgazdaság kibocsátása várhatóan ugyan enyhén csökken, de a lakossági és főként a közlekedési kibocsátás emelkedik. Az iparban a hatékonyságnövelés és a struktúraváltás, a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások térnyerése, a lakosságnál a háztartások gépesítése, a közlekedésben pedig a forgalmi körülmények kedvezőtlen változása határozza meg a kibocsátások alakulását.
MTI / Menedzsment Fórum
