Kedden alakult meg a Magyar Energetikusok Kerekasztala, melynek állásfoglalás szerint a gáz arányának csökkentése elsőrendű feladat a helyi hőellátásban és az áramtermelésben.
A magyar energetikában eddig jelentős szerepet játszó szakemberek kezdeményezésére létrejött kerekasztal első tanácskozásán Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke helyeselte a szakemberek törekvését, és jelezte, hogy egy-másfél hónapon belül a parlament elé kerül az új atomerőművi blokk építéséről szóló előterjesztés.
Az irányváltás szükségességének magyarázataként Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke elmondta, hogy Magyarország számára rendelkezésre álló primer energia mennyisége 2007-ben 1.125 petajoule volt, aminek 66 százaléka importból származott. A rendelkezésre álló energiamennyiség 70 százalékát, 794 petajoule-t tett ki a végső felhasználás. Az ipar ebből 13, a háztartások a 21, a közlekedés a 17 és az egyéb felhasználás 19 százalékponttal részesedett.
A háztartások által felhasznált energia 58 százaléka földgáz volt. Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának elnöke a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy az alanyi jogon járó ártámogatás megszüntetése nyomán mérséklődött a lakosság földgázfogyasztása. Míg 2006-ban mínusz három fokos átlaghőmérsékletben a napi földgázfogyasztás 73 millió köbméter volt, addig 2007-ben 72, 2008-ban 69 és idén januárban 68 millió köbmétert jelentett.
Aszódi Attila szerint 2025-ig mintegy 6000 megawatt új áramtermelő kapacitást kell kiépíteni, ami részben a jelenlegi közel 9000 megawatt kapacitás legkevésbé hatékony blokkjainak leállítása miatt lesz szükséges.
Büki Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nyugalmazott professzora elsősorban a háztartások és a szolgáltatások, azaz az épületek hőellátásában vár állami segítséget azért, hogy a földgáz túlsúlyát az energiaigény mérsékelésével lehessen csökkenteni.
Csom Gyula akadémikus megfogalmazása szerint a szervezet célja javaslatokkal segíteni a magyar energiapolitika alakítását. Ezeket a javaslatokat a kerekasztalt kezdeményező kilenc neves szakember konszenzussal alakítja ki.
Az állásfoglalás szerint a neves szakértők egyértelmű állami szerepvállalást sürgettek, amivel Podolák György is egyetértett. Szerintük megfelelő időben meghozott állami döntésekre van szükség az energetikában is, hiszen a világgazdasági válság megmutatta, hogy a szabad piac nem működik megfelelően. Az energia pedig sepciális áru, amire ez különösen érvényes. Az energetikában is egymással összehangolt megoldások rendszerét kell kialakítani, nem lehet csak az energia takarékosságtól és hatékonyságtól, vagy a megújulóktól várni a megoldást - hangsúlyozza az állásfoglalás.
