2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nyugat-Európában robog, Magyarországon most kezd beindulni a megújuló energiaforrások hasznosítása. A felpörgő piacon a hazai vállalatok is igyekeznek mielőbb jó pozíciókat szerezni, számol be a Világgazdaság.

A spanyolországi és az olaszországi piacokra alapozva a Genesis Energy Befektetési Nyrt. Spanyolországban és Magyarországon 150-150 millió eurós beruházással készül egy-egy napelemgyártó üzem felépítésére, ezek közül az előbbi 2009 harmadik negyedévében, míg az utóbbi – a Tatabánya melletti Környén – 2010 elején kezdheti meg a termelést.

Ráadásul a Genesis nem is az első fecske a piacon, hiszen több mint tízmillió eurós beruházást végrehajtva alig két évvel ezelőtt a Sanyo már elindította a napelemek gyártását Dorogon. Sőt, az exportpiacokon tapasztalt gyors keresletnövekedésnek köszönhetően a cég szinte azonnal újabb fejlesztésbe kezdett, ennek eredményeként 2007-ben már a második napelemgyártó gépsort állították üzembe a dunántúli városban.

Az elmúlt évtizedekben egész Európában alig bővült az erőműpark, így mostanra komoly fejlesztések váltak szükségessé szerte a kontinensen, miközben a fosszilis energiahordozók ára az egekbe emelkedett. Ez törvényszerűen a megújuló (és a nukleáris) energiahordozók felé terelte a figyelmet – fejtette ki Uhlmann Attila, a Callis Energetika Zrt. igazgatója.

Magyarországon ettől függetlenül is jóval lassabban kezd beindulni a zöldenergia-üzlet. Idehaza a megújuló források részesedése az energiatermelésen belül a 2003-as 0,7-ről 2006-ra 4,5 százalékra emelkedett, ám ez elsősorban néhány szénerőműnek köszönhető, amely a felhasznált tüzelőanyagot részben vagy teljesen biomasszára cserélte fel. A megújuló források arányának a növekedését részben segíti, részben gátolja a „zöldáram” kötelező átvételi rendszere, ennek keretében az áramszolgáltatóknak jelenleg kilowattonként 24,71 forintot kell fizetni a megújuló forrásokból származó villamos energia után.

A jelenlegi támogatási rendszer elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a BHD Hőerőmű Zrt. 35 milliárd forintért egy 49,9 megawatt névleges teljesítményű, szalmatüzelésű új erőmű építését indítsa el Szerencsen. Emellett a pécsi Pannonpower Holding Zrt. is egy 49,9, valamint egy 35 megawattos új biomassza-erőmű építésére készül az évtized végéig, mintegy 30 milliárd forintos beruházással, számol be a Világgazdaság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!