"Rendkívül rögös út vezetett a kiosztási terv megszületéséig" fogalmazott Feiler József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője az első kereskedési év tapasztalatait összegezve, amelybe az ipari résztvevőket is bevonták. A kiosztás eredményességével kapcsolatban még várják a jelentéseket, a rendszer működése azonban még közel sem mentes a gyermekbetegségektől, több bizonytalansági tényező is van, tette hozzá Feiler.
Taktikai baki
Az allokációs tervek kapcsán az osztályvezető elmondta, a késlekedőkkel szemben az unió fellépett, ám a nagyobb tagországokkal engedékenyebbnek bizonyultak, s a direktívák betartását is rugalmasabban kezelték, mint ahogy azt a magyar hatóság gondolta. Ennek a taktikai hibának köszönhető, hogy több ország is hazánknál jobb pozícióba került. A második kereskedési időszakra vonatkozóan Feiler szerint kérdéses, hogy valóban bevonják-e a légi közlekedést az emisszió kereskedelmi rendszerbe, mely árfelhajtó hatással bír, e tervvel kapcsolatban fenntartásait fejezte ki az osztályvezető. Vállalati oldalról megfogalmazódott az az aggály, miszerint ugyanolyan elbírálás alá esnek azok a vállalatok, amelyek tesznek a kibocsátás csökkentéséért, mint azok, amelyek nem. Erre vonatkozóan Feiler József nem tudott semmi biztatót mondani.
Sok a bejegyzetlen szakértő
"A kibocsátási jelentések 28 százaléka határidőn belül, 51 százaléka határidő után érkezett, s közel egyötödre még mindig várunk" - fogalmazott Borsy-Dunai Adrienn, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség osztályvezetője. A nem teljesítők között főként a távhő, a kerámia és a villamos energia képviselői jeleskedtek. A hatósághoz számos rossz formátumú, nem előírt formanyomtatványon beadott jelentés érkezett, s az is visszatérő probléma, hogy a vállalatok nem bejegyzett szakértővel dolgoztak. Ennek kapcsán a nagyvállalatok nehezményezték, hogy későn készült el a hitelesítői lista, így egy nagyobb kibocsátású vállalat esetében az előírt időn belül el sem készülhetett egy jól megalapozott, hiteles anyag. A kibocsátási eredmények nyilvánosságra hozatala május 15-én várható, de mivel a feldolgozás még most is tart, így akkor csak a "jó jogkövetők" adatai kerülnek fel a honlapra, a többiekét folyamatosan teszik közzé.
A délutáni órákban Kelemen Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tanácsosa a II. Nemzeti Kiosztási Tervvel kapcsolatban kifejtette, még nem élvezi minden tárca támogatását a tervezet. Újdonság a dokumentumban, hogy alap- és csúcserőműveket is megkülönböztetnek benne, illetve felmerült, hogy ágazatonként külön tartalékot határoznának meg. A szakma szereplői aggályaikat jelezték azzal kapcsolatban, hogy az unió egy olyan időszak kibocsátási adataiból indul ki hazánk esetében (90-es évek), mely jelentős szerkezeti átalakításokkal járt. Kelemen ennek kapcsán elmondta, nem tudni, hogy mennyi lesz a kibocsátási adat, de amennyiben jelentős az eltérés, azt a bizottság felé jelezni fogják.
A tanácsostól arra a kérdésre is választ vártak a jelenlévők, mit tesz a hatóság annak a szabolcsi befektetésnek a kapcsán, melynek részletei a múlt héten láttak napvilágot. Ezek szerint egy évi 2,5 millió tonna kapacitású acélmű építését tervezi egy ukrán vállalat. Ahogy dr. Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója utalt rá, ez a teljesítmény a legnagyobb termelő Dunaújvárossal vetekszik, kibocsátása pedig jelentősen átrendezné a jelenlegi térképet. "Nem érkezett hozzánk bejelentés ilyen beruházásról" - fogalmazott Kelemen Ágnes, aki hozzátette "a vállalatnak minél előbb be kell nyújtania a szükséges adatokat".
