Az OMSZ kalkulációja szerint a bázisidőszaknak számító 1985-1987 közötti időszak éves kibocsátási átlaga több gázféléből 115,571 millió tonnát tesz ki szén-dioxid egyenértéken számítva.
Ehhez képest 2005-ben 80,219 millió tonna üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki Magyarországon, ami 30,6 százalékkal kevesebb az összehasonlításban szereplő periódushoz képest.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a kiotói vállalásánál 24,6 százalékkal alacsonyabb szinten állt a legutóbbi adatok szerint - hangoztatta az osztályvezető.
Jelezte, hogy a kép még ennél is kedvezőbb a szén-dioxidot megkötő erdők, mezőgazdasági területek, füves puszták, azaz az úgynevezett nyelők figyelembevételével. Nyelőkkel számolva 29 százalékkal teljesítette túl éghajlatvédelmi vállalását az ország.
A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy a nehézipar visszaesését követően 1992 óta lényegében stagnál az ország üvegházhatást okozó gáz kibocsátása. Az egyéni közlekedés terjedése, illetve általában az energiafelhasználás növekedése azonban enyhe emelkedést valószínűsít a következő évek kibocsátásaiban - közölte Kis-Kovács Gábor. Hozzátette, hogy 2005-ben például 1,2 százalékkal nőtt a kibocsátás a megelőző évihez képest.
Az osztályvezető kitért arra, hogy a kibocsátási adatok 5 százalékkal eltérnek a korábban közölt, előzetes statisztikáktól. Az ENSZ kérésére az OMSZ ugyanis új, pontosabb becslési módszertant alkalmazva újraszámolta néhány ágazat kibocsátásait több mint húsz évre visszamenően. A kalkulációkhoz szükséges adatok egyebek között a Központi Statisztikai Hivataltól, a VITUKI-tól, a Energia Központ Kht.-tól és nagy ipari vállalatoktól származnak.
Az EU tanácsadó szervezeteként funkcionáló EEA legutóbb közölt, de az OMSZ módosított statisztikáit még nem tartalmazó adatsora szerint Magyarország a nyelőkkel is számolva 34,5 százalékkal csökkentette 2005-ig kibocsátásait.