Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott, és a 2007-2013 között belépő új tagországoknak nyújtott 157 milliárd eurós támogatásból az érintett államok csupán 3 milliárd eurót terveznek a fenntartható energia-projektekre fordítani. Ez az összeg eltörpül amellett a több mint 20 milliárd euró mellett, amit a környezet-szennyezéshez nagyban hozzájáruló utak és autópályák fejlesztésére szánnak - állapították meg a környezetvédő szervezetek.
A sor végén kullogunk
A felmérés eredménye szerint Lengyelország és Magyarország áll az utolsó két helyen, hiszen a Strukturális és Kohéziós Alapból rendelkezésre álló eurómilliárdok kevesebb mint 1 százalékát tervezik az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén végzendő projektekre költeni a 2007-2013 közötti időszakban, míg Litvánia a felhasználható EU pénzek 6 százalékát tervezi ugyanerre fordítani. Közlekedés-fejlesztésre azonban épp Magyarország és Lengyelország szánja a legtöbbet. A régebben csatlakozott tagállamok a rendelkezésre álló összeg 50 százalékát környezetvédelmi projektekre, 50 százalékát pedig közlekedés-fejlesztésre fordították - közli a tanulmány.
A tagállamok 2006 októbere és 2007 márciusa között nyújthatják be az Európai Bizottsághoz operatív programjaikat, melyek pontosan meghatározzák, hogyan kívánják hasznosítani az EU alapokból befolyó pénzeket 2007 és 2013 között. A Bizottság a beadástól számított négy hónapon belül bírálja el a terveket. A Friends of the Earth Europe és a CEE Bankwatch Network szervezetek arra ösztönzik a Bizottságot, valamint a tagországok szakembereit, hogy módosítsák terveiket, és legalább 5 százalékot fordítsanak az EU alapokból az energiahatékonyság növelésére és megújuló energiaforrásokra. Ilyenek például a rossz állapotú középületek, valamint panelházak felújítása, a szigetelés, a központi fűtési rendszerek modernizációja, valamint a szél-, nap- és bioenergia hasznosítása.
