Értelmes ember előbb szeretne megoldást találni az olajmentes létre, minthogy középkori körülmények között kelljen harcolnia annak utolsó cseppjeiért, vélekedett Hegyi Gyula vasárnap, a Hárskúti Megújuló Energia Központ megnyitóján. Az európai parlamenti képviselő a mára klasszikusnak számító Mad Max című film példájával próbálta érzékeltetni mi vár azokra, akik későn kapcsolnak megújuló energia-ügyben.
[ajanlo=1255][igazitas=left/]Véleménye szerint a 21. században csak az az ország lehet szuverén, amelyik el tudja látni magát energiával. A képviselő hozzátette: a multinacionális cégek egyre fokozódó tőkekoncentrációja ellen is lehetőséget nyújthat a megújuló energia alkalmazása. Példaként Hegyi Gyula Dániát említette, ahol már 400 ezer ember résztulajdonos - szövetkezetek, önkormányzati vállalkozások révén - a szélenergia-rendszerekben.
A képviselő véleményét már hazánkban is sokan osztják, ennek is köszönhető, hogy a megújuló energiák felhasználásának elterjesztését, az elméleti képzés-kutatás és a gyakorlati alkalmazás közti híd megteremtését tűzte ki célul a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. Radzik Károly ügyvezető köszöntőjében elmondta, három éve született az ökogazdaság gondolata, melynek csak első lépése a vasárnap átadott központ.
[ajanlo=1253][igazitas=right/]A több mint 100 éves, kizárólag megújuló energiákat használó épület helyrehozatala 30 millió forintba került, melyhez a kft. állami támogatást nem kapott, noha pályázott. Az épület mintegy 8 millió forintos alternatív energetikai rendszere részben bemutató jelleggel készült. A további tervek között szerepel egy kecsketelep, egy oktató és konferencia épület, valamint egy szélerőműpark kialakítása is. A kecskegénbank remélhetőleg már jövőre beindul 400-500 kecskével, a telep létrehozataláról - melyhez tejüzem és sajtház is kapcsolódna - a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel megállapodás is született.
Az egyetemmel nem ez az egyetlen közös projekt. Radzik Károly az mfor.hu kérdésére elmondta, mintegy 200 hektáros területük egy részén kúszólucernát és évelőrozst ültetnek. A rossz termőtalaj nem volt túl kegyes a környéken élőkhöz, ezért a kft. kísérleti növények telepítésével próbálkozik. Az ügyvezető hozzátette, egy olyan ökogazdaságot szeretnének létrehozni, amely háztartási, kisüzemi és nagyüzemi szinten egyaránt alternatívát kínál azok számára, akik megújuló energiával fedeznék energiaszükségletüket.
Annak ellenére, hogy nemes célokról van szó, akadnak ellenzők is, akik - főként - a szélerőműparkot nem szívesen látnák a bakonyi dombok között. Radzik az indulatokat nemigen érti, hiszen felállításuk után a szélkerekek 45 megawattnyi áramot termelnének. A szélturbinák száma még kétséges, mivel az engedélyeztetés megindításakor (2 évvel ezelőtt) a legkorszerűbb berendezés is mindössze 1-1,5 megawatt teljesítményű volt, ám az elmúlt két évben jelentős fejlődés történt az iparágban.
Noha a szélerőműben tőlünk nyugatabbra igen nagy lehetőséget látnak, hazai elterjedésének számos akadály, köztük a hosszadalmas engedélyeztetés is gátat szab, panaszolja az ügyvezető. Esetükben két évbe telt, mire jogerős környezetvédelmi engedélyhez jutottak, mindeközben hatástanulmányok készítésére mintegy 80 millió forintot költöttek.
A nehézségek ellenére Radzik bizakodó és a helyi önkormányzat is üdvözítőnek tartja a 13 milliárd forintos szélerőművi beruházást, melynek megvalósulása esetén évente 40 millió forintos támogatásban részesülne a 450 fős település.
Istvánko Viktória
