A Tesco a tavalyi pénzügyi évben kétmilliárd forint értékben valósított meg környezetvédelmi célú beruházásokat Magyarországon, az idei évre pedig ötmilliárd forint értékben terveznek lépéseket tenni az energiafogyasztás és a széndioxid-kibocsátás mérséklésére, valamint a szelektív hulladékgyűjtés terén. Egyelőre még a gazdasági válság sem tartóztatja fel ezeket a terveket – mondta el az mfor.hu-nak Dézsi Ferenc, a Tesco műszaki igazgatója.
Sportosan a tetőn
Ma - rendhagyó sajtótájékoztató lévén - sportos öltözetben, lapos sarkú cipőben kérték a szervezők az érkezést, tekintve, hogy a program tetőre mászás volt. A budaörsi Tesco tetején ugyanis nemrég készült el az 1000 négyzetméteres napkollektor-telep. Az ország legnagyobb napkollektor-telepén összegyűlt napsugarakat egy abszorpciós hűtőgép segítségével használják fel - nyáron hűtésre, télen fűtésre.
A beruházás értéke 200 millió forint, de ez nem biztosítja az egész áruház hűtését és fűtését. Téli üzemben az irodák és az áruház melegvíz-ellátását és az áruházi eladótér fűtését végzi a rendszer, nyáron pedig kizárólag az irodatér klimatizációját látja el.
Nem is ez számít a legnagyobb környezetvédelmi beruházásnak a hazai Tescók életében - tudtuk meg a szakembertől. A tavalyi év során például a hűtőbútorok lefedésére és napcsapdák – azaz természetes fény beengedésére alkalmas nyílások – kiépítésére költötték el a környezetvédelmi büdzsé nagy részét. A legkisebb költést a folyosói poszterek legyártása jelenti: a dolgozókat plakátok figyelmeztetik a csapok elzárására, a villany lekapcsolására vagy éppen a hulladék szelektálására.
Mi egyelőre csak érdeklődünk
A magyarországi érdeklődéssel a napenergia iránt nincs is probléma, a megrendelések száma azonban sajnos nem indult drasztikus növekedésnek az elmúlt években sem – mondta az mfor.hu-nak Gáspár István, a Naplak Kft. ágazati főmérnöke. Bár a skandináv országokban jóval kevesebb a napsütéses órák száma egy évben, a napenergia használata mégis sokkal elterjedtebb mint nálunk. Köszönhető ez a lakosság gondolkodásmódjának, az eltérő támogatási rendszernek és az anyagi lehetőségeknek.
Magyarországon elenyésző azoknak a száma, akik Földünk megóvása érdekében térnek át a napenergiára. A legtöbb embernek a spórolás az elsődleges cél, és meglehetősen alulinformáltak az érdeklődők – véli a szakember. Sajnos az is probléma, hogy a lakásokat eleve nem megfelelő energiabeosztással építették, rengeteg helyen rossz a hőszigetelés, így sajnos az átváltás a környezetkímélő energiára jóval nagyobb beruházás, mint amilyenre sokan számítanak. Ekkor pedig már megcsappan a beruházási kedv.
Érdeklődők mindenesetre vannak: főleg a téli, orosz gázelzárás kapcsán csörögtek a telefonok az alternatív energiát kínáló szolgáltatók irodáiban. De sajnos a legtöbben ezek után is a könnyebbik és főleg olcsóbbik módját választották az energiafelhasználásnak: sok helyen újraindultak a vegyes tüzelésű kazánok, fekete füstöt eregetve magukból.
Általános árat ugyan nem lehet mondani a napenergiahasználat kiépítésére, de 600 ezer és 1,5-2 millió forint közötti beruházással egy átlagos család már át tud váltani erre a rendszerre, mondta Gáspár István.
GF
