Mi áll az orosz-ukrán gázvita hátterében?
Hiába hangoztatja ugyanakkor kívülállását az Európai Unió, nem kizárt, hogy fel kell lépnie, miután a Gazprom azt követeli Kijevtől, hogy adja vissza kedden, délelőtt 10 óráig a január 1. és 4. között ellopott 65 millió köbméter gázt, s már hétfőn este bejelentette, hogy Alekszej Miller vezérigazgató és Vlagyimir Putyin kormányfő döntése alapján ugyanennyivel csökkenti az Ukrajnán át küldött gáz mennyiségét, a hiányt pedig Kijevnek kell pótolnia.
Előzőleg hétfőn este a Gazprom azt közölte, hogy Ukrajnát elkerülő útvonalakon pótolja a hiányzó mennyiségeket. Arról azonban nem esett szó, mi várható, ha Kijev nem teljesíti a követelést, a közleményben csupán annyi áll, hogy a szállítások bármiféle zavaráért, esetleges kiesésekért Ukrajna viseli a felelősséget.
Az ukrán importőr Naftogaz szóvivője ezzel szemben kedden úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnába a szokásos napi 300 millió köbméternyi tranzitgáz helyett mindössze 92 millió köbméter érkezett, vagyis a Gazprom Kijev szerint harmadára csökkentette az országon az európai vevők számára átáramló gáz mennyiségét - s ezt már a nagy európai vásárlók is megérzik majd. Emellett Valentyin Zemljanszkij szerint a Gazprom teljesen megszakította a kommunikációt az ukrán importőrrel.
Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes azonban úgy nyilatkozott Londonban, hogy a Gazprom a Naftogaz túszává vált, miután a vállalat négyből három exportvezetéket lezárt.
A nagypolitika áll a háttérben
A gázvita mögött meghúzódó okok sorában említhető, hogy Oroszország nem üdvözli Ukrajna kitartó törekvését a NATO-ba, azt, hogy Ukrajna a nyilatkozatok mellett fegyverek szállításával, sőt emberekkel is részt vett Grúzia oldalán az augusztusi grúz-dél-oszét háborúban. Az okok között lehet az is, hogy Kijev folyamatosan előhozza és a szovjet vezetés szándékos népirtásának minősíti a harmincas éves éhínségét, amelynek ugyan sok ukrán, de nem kevés más nemzetiségű ember esett áldozatul.
A másik fő ok gazdasági jellegű: a földgáz árát a kőolaj ára alapján állapítják meg féléves késéssel, vagyis a gáz a kőolajárakat követve nyilván hamarosan olcsóbb lesz. Kijevnek ezért maximálisan érdekében áll elhúzni a szerződéskötés időpontját, mivel a gázár nem csupán az energiahordozóért kifizetendő összeggel terheli a nem túl jól álló ukrán költségvetést, hanem jelentős mértékben befolyásolja számos iparág jövedelmezőségét is.
A Gazprom - illetve Oroszország - azonban a mai árak alapján igyekszik szerződni, hiszen maga is jól tudja, akárcsak Kijev, hogy a gáz ára esni fog. A Gazprom ráadásul Ukrajnának nem orosz, hanem türkmenisztáni gázt szállít, amelynek áráról félévente állapodik meg az eladóval. Ez a megoldás jelenleg a Gazpromnak igen hátrányos, mivel még drágán veszi a gázt, ezzel szemben európai partnereivel negyedévente szerződik, vagyis ott olcsóbban lesz kénytelen adni azt.
Simon Rita
