"Európa segíthet hitelek formájában. Mi már adtunk 2,5 milliárdot, ők is odavethetnek legalább egy milliárdocskát. Pénzük van, csak ne garasoskodjanak, fizessenek egy keveset" - mondta Putyin Lars Lokke Rasmussen dán kormányfővel tartott találkozóját követően újságírók előtt Moszkvában.
Putyin ezzel arra célzott, hogy Oroszország már korábban előre kifizette Ukrajnának a gáz tranzitdíját 2010 első negyedéig 2,5 milliárd dollár értékben, s ezzel gyakorlatilag jelentős gazdasági segítséget nyújtott.
Putyin emlékeztetett arra, hogy a helyzetről már tájékoztatta Svédországot, mint az EU soros elnökét, s egy telefonbeszélgetésben Angela Merkel német kancellárnak is szólt erről, bár mint mondta, nem részletezte, csak röviden megemlítette, hogy felmerülhetnek gondok.
Felidézte azt is, hogy Julija Timosenko ukrán kormányfő tájékoztatta: Viktor Juscsenko ukrán államfő akadályozza a kormány és az ukrán központi bank együttműködését és a gáz árának átutalását. Juscsenko álláspontját az elnöki titkárság helyettes vezetője ismertette, mondván: Juscsenko ellenzi, hogy a központi bank pénzt bocsásson ki erre a célra.
Putyin hétfőn hangsúlyozta: az ukrajnai helyzetről részleteket nem tud, és Moszkva nem avatkozik be Ukrajna belügyeibe az elnökválasztási kampány idején. Egyben reményét fejezte ki, hogy mind a Gazprom, mind az ukrán partnerek teljesítik szerződéses kötelezettségeiket.
Putyin a lehetséges problémákat első ízben pénteken említette, amikor az Egységes Oroszország Párt vezetőit fogadta. Ukrajnának az előző havi szállításokat legkésőbb november 7-ig kell kifizetnie, s moszkvai lapértesülések szerint ezúttal mintegy 500 millió dollárról van szó. A januárban ukrán részről Julija Timosenko kormányfő által aláírt szerződés értelmében késedelmes fizetés esetén a Gazprom azonnali hatállyal követelheti, hogy Ukrajna a továbbiakban előre fizesse a gázt, ami a januárihoz hasonló újabb gázválságot idézhet elő: akkor Ukrajna - ugyancsak a belpolitikai küzdelmek folytán - nem fizetett, a Gazprom kénytelen volt az Ukrajnának szánt szállításokat leállítani, s Kijev elzárta az Európába menő tranzitvezeték csapját. Tény azonban, hogy a gázháborút lezáró szerződés januári megkötése óta Ukrajna eddig a mindig újra jelentkező kétségek ellenére idén minden hónapban fizetett.
Az orosz sajtókommentárok szerint Putyin figyelmeztetésével egyrészt kiállt Julija Timosenko mellett az ukrajnai elnökválasztási kampányban, másrészt némi nyomást gyakorolt Viktor Juscsenko elnökre, s nem utolsó sorban cselekvésre hívta fel az EU-t. Megfigyelők szerint azonban Putyin nem csak ijesztgeti az uniót: az újabb gázháború, és ezzel az Európába irányuló orosz gázszállítások leállása reális veszély, mert Juscsenko megakadályozhatja a fizetést, hogy ezzel rontsa ellenfelei pozícióját az elnökválasztási kampányban. Orosz megfigyelők szerint ebbe az irányba hat az úgynevezett Gazprom-tényező is, nevezetesen hogy az orosz monopóliumnak előnyös lenne megbízhatatlan színben feltűntetni Ukrajnát.
MTI/Menedzsment Fórum
