Az EB határozattervezete értelmében a levegőt erősen szennyező Európán kívüli országok kötelesek lennének uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyeket vásárolni az üvegházgáz-kereskedelmi rendszer keretében. Az EUobserver szerint egyelőre az EB is megosztott az ügyben, pedig fogytán az idő: január 23-án be kell terjeszteniük a 2012, vagyis a kiotói szerződés lejárta utáni klímaváltozás-politikára vonatkozó javaslataikat.
Az ötlet kezdeményezője tulajdonképpen Nicolas Sarkozy francia elnök volt, aki felhívta az Európai Uniót: lépjen fel a kiotói egyezményt alá nem író országok cégeinek tisztességtelen versenye ellen, amelyeket nem terhelnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének komoly költségei. Importtermékeik megadóztatásával az államfő szerint helyre lehetne állítani a versenyesélyek egyensúlyát.
Peter Mandelson, az uniós kereskedelmi biztos azonban ellenzi ezt, mert szerinte igen nehéz volna végrehajtani, és kereskedelmi háborúhoz vezethet. A francia javaslat megvalósítása elsősorban az amerikai exportot sújtaná, miközben a kiotói megállapodást elvető washingtoni kormányzat máris harcban áll Brüsszellel, amiért az a szén-dioxid-kereskedelem rendszerét (EDS) ki akarja terjeszteni a légitársaságokra.
A bizottság ráadásul a globális klímavédelmi erőfeszítések keretében drasztikusan csökkenteni akarja a szén-dioxid-kvótákat a kiotói szerződés lejárta, 2012 után. Ennek jegyében 2020-ig - 2005-höz képest - 21 százalékkal akarja visszaszorítani az emissziós engedélyeket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az uniós országok vállalatainak hét év alatt átlagosan ötödével kellene leszállítaniuk kibocsátásukat. Ráadásul a brüsszeli elképzelések értelmében 2013-tól a kibocsátási engedélyek 60 százalékát árverésen értékesítenék, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a cégek kibocsátási engedélyeik 90 százalékát ingyen kapják. Miközben az EU szeretne vezető szerephez jutni a világon a szén-dioxid-kibocsátás elleni harcban, állandó a csata a bizottság és a tagországok között, hogy kinek kell viselnie e háború terhét - most Románia indított pert a bizottság ellen a szerinte túl szűkre szabott kvóta miatt, s a bizottság már egy sor hasonló pert elvesztett, számol be a Napi Gazdaság.
