A Népszava cikke szerint még inkább kiszorulhat a magyar tudományos közösség az Európai Kutatási Térségből azután, hogy az Európai Unió Tanácsa 2022. decemberben összeférhetetlenségi problémák miatt kizárta az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási programból azt a 21 magyar egyetemet, amelyek az elmúlt években a kormányközeli alapítványok fenntartásába kerültek.
Fotó: Depositphotos
A cikk emlékeztet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás már korábban is arra figyelmeztetett, az Erasmusból történő kizárás a magyar tudományos élet egészének rendkívül fájdalmas lehet. A portál idézte a Fiatal Kutatók Akadémiájának friss felmérését, amely több mint ötszáz, 31-45 év közötti kutató és egyetemi oktató válaszait dolgozta fel, a negatív hatások már most érzékelhetők. Az eredmények alapján a válaszadók 40 százaléka tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait, amelyek azonban nemcsak az érintett egyetemeken dolgozókat, hanem a teljes magyarországi tudományos közösséget érintik.
Elveszett a bizalom
A Népszava cikke szerint az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a magyar partnerek iránt csökkent a bizalom az európai tudományos világban, és az együttműködést egyre kockázatosabbnak ítélik. A felmérésben részt vevők mintegy 9 százaléka számolt be például arról, hogy nemzetközi partnereik annak ellenére is ki akarták zárni őket az együttműködésből, hogy nem is olyan intézményekben dolgoznak, amelyeket érint az Erasmus felfüggesztése, míg 20 százalék azt tapasztalta, hogy a kommunikáció a nemzetközi partnerekkel nehezebbé vált. A válaszadók szerint előfordult olyan is, hogy egy nemzetközi kutatás vezetője arra kérte a magyar kutatókat, váltsanak munkahelyet.
