2023-hoz hasonlóan idén is fejenként minimum 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást oszt szét a magyar állam a „Szülőföldön magyarul” program keretében a határon túli általános iskolásoknak, középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak. Az összeget 2022-ben emelték a többszörösére, előtte csak 22 400 forintot kaptak a romániai magyarok iskolakezdési támogatásként a magyar államtól, amit a Bethlen Gábor Alapon keresztül fizetnek ki.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. idén 2025. április 8-május 8. között hirdette meg a támogatási kérelem benyújtását a 2024/2025-ös tanévre, amelyre most is a Rákóczi Szövetségnél lehetett pályázni.
A pályázati kiírás szerint kétféle támogatásra lehetett kérelmet benyújtani:
- Nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatás – bruttó 100 000 forintnak megfelelő román lej
- Hallgatói támogatás – bruttó 100 000 forintnak megfelelő lej.
Tehát nem egy, hanem két támogatásról van szó. Küldtünk kérdést a BGA Határon túli Támogatások Igazgatóságának, hogy fejenként „csak” 100 ezer forintnak megfelelő lej támogatást kaphat egy-egy diák, vagy akár kettőt is, ami így már 200 ezer forintra rúgna. Amint érkezik válasz a BGA-tól, frissítjük cikkünket.
Fotó: Depositphotos
Az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi felhívások nagyobb sikerrel zárultak, mint tavaly – írja a Rákóczi Szövetség honlapján, amely szerint ismét rekordot döntött a jelentkezők száma.
Összesen 232 004 kérelmet nyújtottak be az érintettek a Kárpát-medencéből a www.mipont.hu felületen, amelyből a Rákóczi Szövetség külhoni partnerszervezeteinek munkatársai 227 301-et (a benyújtott kérelmek 97,8 százalékát) bíráltak el pozitívan. Ez 142 kérelemmel több, mint a tavalyi évben pozitívan elbírált igénylések száma.
A pozitívan elbírált kérelmek megoszlását tekintve 217 095 (95,5 százalék) közoktatási, 10 206 (4,5 százalék) felsőoktatási kérelem. Ezeken belül 14 308 kérelem (6,3 százalék) részesült egyedi elbírálásban, ezek többségét olyan tanulók után nyújtották be, akik a szórványterületeken rendszeres fakultatív magyarnyelv-oktatásban vagy anyanyelvápoló foglalkozásokon vettek részt a 2024/2025-ös tanévben.
A kérelmek közel kétharmadát Erdélyből, ötödét Felvidékről, 8,6 százalékát Szerbiából, 7,5 százalékát Ukrajnából nyújtották be; a horvátországi és szlovéniai kérelmek együttesen sem teszik ki az összes támogatott kérelem egy százalékát.
A szövetség szerint a hatékonyság növekedése annak is köszönhető, hogy 2024 óta a digitalizáció eredményeként jelentősen egyszerűsödött a kérelmek benyújtásának ügyintézése. De emellett azt is megemlítik, hogy „a magas kérelmek száma a magyar nemzetpolitika eredményének tekinthető, hiszen az alacsony születésszámok, az asszimiláció és az elvándorlás jelentette veszteségeket sikerült ellensúlyozni a magyar intézményválasztás vonzerejének növelésével”.
És a magyar családok?
Hogy a határon túliak 2024-25-ös tanévére mennyit szánt a kormány, még nem tudni, de a BGA honlapján található 2024. évi beszámolójából látható, hogy hajszálpontosan ugyanannyi összeg állt rendelkezésre a határon túli iskolakezdési támogatásokra, mint 2023-ban, amely a „Nemzetpolitikai célú támogatások” címszó alá esik. Mindkét évben több mint félmilliárd forintot, egész pontosan 510 730 000-ret jelöltek meg.
Bár a kormány szerint Európában Magyarországon a legszélesebb a családi adórendszer – amivel a magyar gyerekeket jóval bőkezűbben támogatják –, belföldön mindössze annyival járulnak hozzá az iskolakezdéshez, hogy a szeptemberi családi pótlék hamarabb, már augusztus végén megérkezik. Ennek összege azonban 2008 óta változatlan:
- 1 gyerekre: 12 200 forint (egyedülálló szülő esetén 13 700 forint)
- 2 gyerekre: 13 300 forint gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14 800 forint gyerekenként)
- 3 vagy több gyerekre: 16 000 forint gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17 000 forint gyerekenként)
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23 300 forint (egyedülálló szülő esetén 25 900 forint)
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20 300 forint.
Szerencsére egyre több önkormányzat nyújt támogatást a rászoruló szülőknek. Hogy csak pár önkormányzatot említsünk, például Erzsébetvárosban 30 ezer forintot igényelhetnek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 131 100, Újbudán gyermekenként 15 000 forintot, ahol az egy személyre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér ötvenöt százalékát (146 740 forintot), fokozottan rászoruló kérelmező esetén pedig a minimálbér nyolcvan százalékát (213 440 forintot). A 13. kerületben 12 ezer, Ferencvárosban 20 ezer, Óbudán 10-17 ezer forintot lehet igényelni. (Hogy ezek bruttó vagy nettó összegek, azt nem írták).
A 2024/2025-ös tanévben Magyarországon egyébként 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatási intézmények különböző szintű képzéseiben. Közülük közel 325 ezren óvodai nevelésben, 715 ezren általános iskolai, 548 ezren középfokú oktatásban részesülnek. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. Felsőoktatási intézményekben közel 329 ezren folytatnak tanulmányokat.
Csak érzékeltetésül: ha a kormány ugyanolyan bőkezű lenne az 1,9 millió gyerekkel és nekik is adna fejenként 100 ezer forintot, az évente 190 milliárdos kiadást okozna a költségvetésnek. Példának okáért, ez az összeg szinte pont annyi, mint amennyi a menekültügyi szabályok megsértése miatti büntetés volt márciusban – 191 milliárd forint –, amelyet Magyarországra azért szabtak ki, mert az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletét.
Tavaly egyébként egy Kormányinfón Gulyás Gergely megkapta kérdésként, hogy itthon miért nem támogatja az iskolásokat fejenként 100 ezer forinttal, erről szóló cikkünket itt olvashatják:
