A „Szülőföldön magyarul” program keretében a határon túli óvodásoknak, általános iskolásoknak, középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak, ahogy tavaly, úgy idén is fejenként bruttó 100 ezer forint iskolakezdési támogatást oszt ki a magyar állam. A támogatást a Bethlen Gábor Alapból (BGA) fedezik, mégpedig a „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzatábann rendelkezésre álló összegből.
A támogatást a pályázati kiírás szerint az erdélyi, felvidéki, horvátországi, vajdasági, kárpátaljai és muravidéki óvodások, kisiskolások és egyetemisták akkor kapják meg a bruttó 100 ezer forintot, ha a megadott határidőig kérelmezték azt. Természetesen ez az adott országra jellemző családtámogatási juttatásokon felül érkezik a családokhoz.
A kérelmek benyújtásának határideje május 3-án lejárt, ezért küldtünk kérdést a BGA-nak, hogy idén hány fő kérelmezte és kapja meg az egyszeri támogatást a 2024/2025-ös tanévre. Kérdésünkre még nem kaptunk választ, az viszont
a BGA honlapjára feltett 2023. évi beszámolóból látható, hogy az erre elkülönített összeg a "Nemzetpolitikai célú támogatások" címszó alatt nem kevesebb, mint 510 730 000 forintot jelölt meg. Azaz több, mint félmilliárd forintnak megfelelő összeg megy el a határon túli diákokra.
Ezzel talán még nem is lenne baj, ha a hazai óvodások és iskolások támogatása is ennyire bőkezű lenne. Csakhogy a magyar közoktatásban tanuló diákok ilyen kedvezményben nem részesülnek, amit szakértők és pártok is sérelmeznek.
Fotó: Depositphotos
A Központi Statisztikai Hivatal még nem tette közzé az idei számokat, de Magyarországon tavaly, a 2022-23-as tanévben mintegy 1,9 millióan vettek részt a közoktatásban. Közülük 324 ezren óvodai nevelésben, 716 ezren általános iskolai, 546 ezren középfokú oktatásban részesültek. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vett részt. Felsőoktatási intézményekben több mint 310 ezren folytatott tanulmányokat.
Csak érzékeltetésül: ha a kormány ugyanolyan bőkezű lenne az 1,9 millió gyerekkel és nekik is adna fejenként 100 ezer forintot, az évente 190 milliárdos kiadást okozna a költségvetésnek. Ez a töredéke annak, amennyiért a magyar állam visszavásárolta a Ferihegyet működtető Budapest Aiport 80 százalékát.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arra kérdésre, hogy a magyar iskolások miért nem kapnak ugyanúgy egyszeri 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, ezt válaszolta:
„Olyan sok kedvezményben részesülnek itthon a magyar diákok, a határontúliak pedig semmilyenben. A 100 ezer forint egyébként lényegesen kevesebb, mint amennyit az anyaországukban kapnak a gyerekek”.
Ám ez nem igaz. Gulyás Gergely kijelentésével szemben például a román családtámogatási rendszerben a családi pótlék 255,4 lej (20 197 forint), és a gyerek 18 éves koráig 100 lejes (7 908 forint) adókedvezményben részesül minden szülő, aki munkaszerződéssel dolgozik. Idén januártól pedig akár 1500 lej (118 620 forint) értékű adójóváírást is kaphatnak a családok bölcsődés vagy óvodás korú gyermekeik után. (És természetesen a többi országban is van ugyanolyan családtámogatási rendszer, mint Magyarországon).
Ezért számba vettük, mire gondolhat a kormány, amikor azt mondja, hogy megannyi támogatást kapnak az itthoni gyerekek:
- Családtámogatási ellátások: ugyan már augusztus végén megérkezik a szeptemberi családi pótlék a családokhoz, de ez semmivel nem több, mint más hónapokban, és azon túl, hogy ezzel csupán előbb költik el, tudni kell, hogy ennek összege 2008 óta, vagyis 16 éve változatlan: egy gyerekre 12 200 forint jut (kevesebb, mint Romániában!), két gyereknél 13 300 forint/fő, három vagy több gyereknél 16 ezer forint/fő, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre pedig 23 300 forint.
- Családbarát adórendszer: a családi kedvezmény havonta egy gyermek esetén 10 ezer, két gyermek esetén 20 ezer, három vagy több gyermeknél 33 ezer forinttal csökkenti a fizetendő személyi jövedelemadó (szja) összegét gyermekenként. A négy- vagy többgyermekes édesanyák, valamint a 25 éven aluliak szja-mentessége a családoknak valóban könnyebbség, mégsem azonos az egyszeri tanévkezdési támogatással.
- Ingyenes tankönyv: 2020-tól valamennyi nappali rendszerű nevelésben-oktatásban résztvevő tanulónak alanyi jogon jár, de valójában ezek kölcsönkönyvek, melyet a kormány ingyenesen odaad a tanév idejére az iskolásoknak. Ha a diák szeretné, hogy megmaradjon, mert később még használná, akkor a családnak ki kell fizetnie azokat. A központilag biztosított ingyen tankönyvek egyébként nem élveznek osztatlan sikert sem a pedagógusok, sem a szülők körében. Sőt, minél magasabb iskolai végzettségű a szülő, annál valószínűbb, hogy elutasítja őket, és inkább a szabad könyvválasztás mellett teszi le a voksát. De a szülők kétharmada így is azt gondolja, hogy a több tízezer forint nagy segítség, harmaduk azonban inkább fizetne, de cserébe szabadabb oktatásban részesítené a gyermekeit.
- Iskolai étkezés: egyáltalán nem mindenkinek ingyenes az átlagosan havi 15-20 ezer forintba kerülő háromszori étkezést biztosító menza. Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést ugyanis a törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. A nagycsaládosoknak óvodában és bölcsődében nem kell fizetni az étkezésért, de általános- és középiskolában már igen. Az általános iskolásoknak akkor ingyenes, ha a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették, esetleg fogyatékkal élők intézményébe jár. Ha 14 évnél idősebb, de nappali, iskolarendszerű képzésben tanul, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül. Feleannyiba került a menza annak az általános vagy középiskolás diáknak, valamint bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban, aki családjában három vagy több gyermeket nevelnek, ha a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jár neki az ingyenes étkeztetés. Ezen kívül a középiskolában és bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók is féláron ehetnek a menzán. Tehát a többség nem jogosult a kedvezményes vagy az ingyenes étkezésre, ami havonta 15-20 ezer forint.
- Sikeres nyelvvizsga utáni pénzvisszaigénylés: ez az óvodásokat és az általános iskolásokat egyáltalán nem érinti.
- Erzsébet-táborok és az odaszervezett osztálykirándulások: csak egy szűk rétegre vonatkozik.
- Tesztüzemben elinduló ingyenes jogosítvány megszerzése: ez egyelőre kis létszámban, és csak 16 éven felülieket érint.
Ha egy gyermekkel számolunk, akinek nincs több testvére, és nem részesül semmilyen kedvezményben, akkor a családi pótlék és a családbarát adózás együtt havonta 22 200 forintot tesz ki. Ha pedig nem vonatkoznak rá különleges szociális kitételek, akkor még az iskolai étkezését is a családnak kell fizetnie. Ugyanakkor egy elsős gyermek beiskolázása őszi ruhák, bútorok és sportfelszerelés nélkül 30-45 ezer forint, de az idősebb gyerekek tanévkezdése is hasonlóan sokba kerül. Ezek után talán merész kijelentés, hogy a magyar gyerekeket oly sok mindennel támogatják, hogy nem fér bele évi egyszeri iskolatámogatás 100 ezer forint értékben.
