3p

Jövő héten hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, melynek apropóján a GKI megvizsgálta milyen hosszú távú trendek figyelhetők meg a felsőoktatásban.

2010 óta a hallgatói létszám a magyar felsőoktatásban „U” alakú pályát írt le. 2010-ben 318 ezren tanultak magyar egyetemeken, majd fokozatos csökkenés után az évtized második felétől ez a szám 250 ezer körül stabilizálódott 2022-ig, mely több, mint 20 százalékos visszaesést jelentett. Az előző két tanév trendfordulót jelentett, 2023-ban 272 ezer, tavaly 293 ezer volt a létszám, ám ez is elmarad a 15 évvel ezelőtti adatoktól. Ugyanakkor a releváns (18-23 éves) korosztály létszáma is szűkült 18 százalékkal. Míg 2010-ben a megfelelő korosztályra vetítve 42 százalék volt hallgató, addig 2024-ben már 48 százalék.

A 2010-es évek elején a felsőoktatásba jelentkezők száma bezuhant (-20 százalék), melyet a tandíjfizetés kiterjesztése magyaráz. Azóta a jelentkezők száma enyhe hullámzás mellett lényegében stagnál, míg a felvettek száma enyhén nő. Ennek oka, hogy a 2010-es évek második felétől kezdődően folyamatosan nő sikeres felvételik aránya: 2016-ban 67 százalék örülhetett a ponthirdetésnél, 2024-ben már 77 százalék.

A képzési területek aránya a teljes hallgatói létszámból (2010, 2024, százalék)

Forrás: KSH

Mit tanulnak a hallgatók?

Bár a gazdasági szakok veszítettek népszerűségükből az előző években, továbbra is messze ezen a képzési területen tanulnak a legtöbben (18 százalék). Az egészségügy és a szociális gondoskodás 8-ról 13 százalékra emelkedett, így mára már a második legnépszerűbb terület. A műszaki tudományok csoportja tartja a 3. helyezését. Bár a tanárképzésre jelentkezők száma az előző évek béremeléseit követően gyorsan felfutott, a szakterület aránya (12 százalék) még mindig elmarad a 2010-es értéktől (15 százalék). Legnagyobb növekményt az informatika mutatott, 3,5-ról 9 százalékra emelkedett.

Nemek közti különbségek

2010 óta stabilan 54 százalék körül alakul a női hallgatók aránya, tehát enyhén felülreprezentáltak. Ugyanakkor hatalmas a szórás a képzési területek közt. Legmagasabb (82 százalék) a nők aránya a tanárképzési területen, ezt követi az egészségügy és a szociális gondoskodás (71 százalék). Nagy az arányuk a művészeti, a humán- és a társadalomtudományi, valamint a jogi képzéseknél is.

A nők aránya a teljes hallgatói létszámból, képzési területenként (2010, 2024, százalék)

Forrás: KSH. Megjegyzés: a szaggatott szürke vonal a nők átlagos arányát mutatja a teljes hallgatói létszámból

Jelentősen alulreprezentáltak viszont a műszaki (26 százalék), valamint az informatikai (15 százalék) területen. Pozitív fejlemény, hogy a műszaki területen az előző másfél évtizedben jelentősen (+8 százalékpont) nőtt a nők aránya, az informatikai képzéseknél azonban nem történt előrelépés. Fontos kezdeményezés a Nők a Tudományban Egyesület által szervezett „Lányok Napja” mely a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) tudományterületet próbálja közelebb vinni a potenciális női hallgatókhoz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!