„A pedagógushiány körül kialakult számháborút megunva vadonatúj nyilvános adatokkal szeretnénk bemutatni és alátámasztani a még annál is súlyosabb munkaerőhiányt az iskolákban és óvódákban, mint amiről eddig tudtunk” – vágott a mondandó közepébe a sajtótájékoztatón Totyik Tamás.
Hozzátette: ezekhez a kormány is hozzáfér, nem titkosak (egyelőre), ezért egyszerűen nem értik, miért nem állnak ki a társadalom elé, és ismerik el, mekkora baj van az oktatásban.
„Amikor Nahalka István oktatáskutató először bemutatta az általa összetett adatsorokat, megdöbbentem, s azt mondtam, számoljuk át még egyszer, ugyanis még annál is sokkal rosszabbak, mint amit eddig mi is kommunikáltunk” – mondta a PSZ elnöke.
Az oktatáskutató új tanulmányához a kompetenciamérés telephelyeinek, a KSH, valamint a társadalombiztosítás adatait használta fel a pedagógushiány bizonyítására.
Az összesített adatok szerint minden betöltetlen állást figyelembe véve 2020/21-ben 20 587 fő, de az óvodapedagógusokat, iskolapszichológusokat, fejlesztő- és gyógypedagógusokat, a nyugdíjas visszafoglalkoztatottakat, az OKM, KIR és adózási adatokat is figyelembe véve, valamint a NOKS (nevelő-oktatás munkát közvetlenül segítő) munkatárssal együtt 34 618 fő.
És ez csak a 2020/21-es tanév adatai, márpedig a pedagógushiány 2015 óta egyre csak növekszik.
„A pedagógushiány csak részben számok kérdése, világos definícióra van szükség, mert mindenki máshogy értelmezi” – hívta fel a figyelmet a számok ismertetésekor Nahalka István.
Rámutatott arra is, hogy a hiányzó óvodapedagógusok száma is jelentősen nagyobb az eddig hallottaknál. Csak 2020/21-ben 3620 fő volt.
A telephelyeken összesen 5015 betöltetlen állást jeleztek az Országos Kompetenciamérésen 2020/21-ben. De az OKM adataiból az is kiderült, hogy ebben az ominózus tanévben az iskolapszichológusok jogszabályok alapján meghatározható, elvárt száma az iskolákban 1847 fő lett volna, ám ténylegesen (a részmunkaidőben dolgozókat 0,5 szorzóval számolva) 867 iskolapszichológus dolgozott csak, tehát 980 fő hiányzott a rendszerből.
Az SNI tanulók száma 2020/21-ben 41 657 volt az általános iskolákban (adatrögzítési problémák miatt a középfokra nem tudott számolni az oktatáskutató). Nekik átlagosan hetente 2,5 óra fejlesztésben kellene részesülniük. Az ellátandó órák száma ez alapján 104 143 volt, amihez 5207 pedagógusra lett volna szükség. Az OKM adatai szerint ugyanakkor csak 3462 gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus volt, amiből az következik, hogy 1 745 fő hiányzott abban az évben.
A NOKS-kategóriáknál kiderült, minden telephelyen legalább 1,5 betöltetlen álláshely van, azaz 14 031 fő hiányzott a rendszerből.
Azonban már akkor 9227 nyugdíjast foglalkoztattak vissza, ami szintén az üres álláshelyeket mutatja, amelyeket nyugdíjasokkal töltöttek fel.
Ezért Totyik Tamás szerint a szakszervezetnek legnagyobb aggodalma, hogy emiatt majd megemelik a nyugdíjkorhatárt. Véleménye szerint az óraadók, és a részmunkaidőben foglalkoztatottak is nagy számban vannak jelen a közoktatásban, kellenek is, de ők nincsenek ott folyamatosan az iskolában, eltűnnek az óráik után, a gyerekek közül és a velük való kapcsolatépítésben nem tudnak részt venni, ami szintén aggasztó.
Az elmúlt években a legnagyobb mértékben, 33 százalékban a természettudományi pedagógusok betöltetlen álláshelyei ugrottak meg, aztán a képességfejlesztéssel foglalkozó tantárgyaknál (például ének, stb.), ahol 31,3 százalékban, a matematikatanárok 29,1 százalékkal vannak kevesebben, a tanítók 23,7 százalékkal, a gyógypedagógusok 21,3 százalékkal, az informatika tanárok 26 százalékkal, az idegennyelvi tanárok 22,3 százalékkal.
Nem igaz, hogy jobban teljesítünk, mint a finnek
„Nem felel meg a valóságnak az sem, amit Rétvári Bence államtitkár mondott, hogy jobban teljesítünk, mint Finnország az egy pedagógusra jutó tanulók számában. Magyarországon ugyanis a szociális feladatokat is átveszi az iskola a délutáni napközis rendszerrel, tehát más a közoktatás metódusa” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Az OECD-országokban átlagosan 14,6 tanuló jut egy pedagógusra. Magyarországon azonban a gyerekek 56,2 százaléka van egész napos iskolai ellátásban, akiket kétszer kellene emiatt számolni. A KSH adatai szerint 715 ezer általános iskolai tanuló és 73 675 általános iskolai tanár van Magyarországon.
Ezek szerint tehát 15,5 tanuló jut nálunk egy pedagógusra, ami több, mint az OECD-átlag.
A PSZ szerint a kormány azt is titkolja, hányan mentek nyugdíjba és hányat foglalkoztatott vissza, a lemondások pontos száma sincs még meg. Sokan viszont most döbbentek rá, hogy átvezényelhetőek lesznek, s vándorpedagógussá minősülnek majd november 1-jétől. Ezért sokan várakozó állásponton vannak szeptember 29-ig, eddig kell jelezni ugyanis, hogy elfogadják-e a pedagógusok az új jogviszonyukat, vagy sem.
A PSZ szeretné, ha párbeszéd tudna elindulni a számokat illetően, Nahalka István oktatáskutató keményebben fogalmaz:
„a kormánynak jobb lehetőségei vannak a statisztikákat összevetni, mint nekünk, de akkor végezze is el. Ezekben a szolgáltatásokban ugyanis rendkívül sok probléma van. Például most késik a 2022-es kompetenciamérések publikálása is, pedig azzal még pontosabb képet lehetne kapni”.
Csak emlékeztetőül: pár hete derült ki, hogy politikai-kommunikációs elvárások miatt többen is távoznak a KSH-ból. Ugyanis az intézményben elvárás lett a pozitív számok, mondatok keresgélése a sokszor kiábrándító valóság adatai mellé.
A pedagóshiány egyébként főleg Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken jelenik meg, de Nahalka szerint ez egy következő kutatás témája lesz, hogy megnézzék: mennyire függ mindez a fenntartótól vagy bármi mástól.
