„A pedagógusok minősítési rendszerének átalakítása tovább fogja erodálni a közoktatásban zajló tendenciákat. Nem előre fog vinni, és az új rendszer még rosszabb lesz az évente minősített pedagógusok számára, mert tovább fokozza a feszültségeket. A pedagógusok döntő többsége gyűlölte az eddigi minősítést is, de ez még jobban gyűlölhető lesz. Nem csodálkoznék, ha sok pedagógus letenné a krétát és azt mondaná, hogy ez már sok” – mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató a tegnap kiszivárgott belügyminisztériumi dokumentum kapcsán.
Az első felmondás már meg is történt, Simkó Edit, a tiltakozások egyik élharcosa tegnap Facebook-oldalán úgy fogalmazott: Pintér Sándor volt az utolsó csepp a pohárban.
Nahalka szerint Magyarországon eddig is működött pedagógus minősítési és értékelési rendszer, most ezek némi átalakításáról van szó.
„De szakmai szempontból az eddigi szisztéma is hallatlanul problematikus volt, és az új is az lesz, mert a dokumentum szerint nem sikerült ezeken a pontokon változtatni” – mutat rá a szakember.
Ugyanis az eddigire is az volt jellemző, hogy a pedagógusokra összpontosít, és nem a szervezetre. Ez azért érdekes, mert a modern szervezettudomány és a modern pedagógia egybehangzóan azt állítja, hogy a megújulási folyamatokat nem az egyes emberek fejében kell keresni, hanem a szervezeti kultúra megújításában, innovációiban.
Ettől függ az is, hogy a pedagógusok miként működnek, tehát ha a tantestület haladó szellemű, kísérletező, új ötletekkel teli szervezet, akkor a pedagógusok is alkalmazkodnak ehhez és maguk is újdonságokat fognak az osztályaikban alkalmazni.
Még szemléletesebben: ha az egyetemeken jó eredményeket elérő, ígéretes pedagógus bekerül egy gyenge vagy közepes, nem innovatív tantestületbe, el fog szürkülni. És fordítva: ha szürke kisegér kerül be egy állandóan megújuló, aktív tantestületbe, akkor fel fog nőni a feladathoz. Azaz: legtöbbször a szervezeten múlik az, hogy a pedagógus milyen hatékony.
Bérfeszültséget is fog szülni
Az új tervezet viszont mindent a pedagógus vállára helyez, ami nonszensz, ráadásul még erkölcsileg is megkérdőjelezhető. A kiszivárgott dokumentum említi, hogy a pedagógusok elsősorban a tanítványaik teljesítménye alapján értékelhetők. Igen ám, de ez nem azon az egyetlen pedagóguson múlik, akit éppen értékelnek, hanem sok pedagógus együttműködésén, sőt, hogy milyen családban él, és egyáltalán: az iskola egésze hogyan viszonyul az esélyegyenlőtlenség problémájához.
„Nem lehet egyetlen pedagógusra ráterhelni a pozitívumokat, negatívumokat, problémákat. Ez a lehetetlen kategóriájába tartozik” – jelenti ki Nahalka István.
Az is probléma szerinte, hogy ismét a külső értékelésre helyezik a hangsúlyt az önértékeléssel szemben, s direkt nem a belső értékelést említi.
„Az új anyag büszkén mondja, hogy belsővé válik az értékelés, mert az intézményen belül zajlik majd a pedagógusok minősítése. Csakhogy ez a pedagógus szempontjából továbbra is külső értékelés, hiszen nem ő értékeli saját magát, hanem az igazgató külső értékelése. A modern pedagógiában minden értékelésnek az önértékelést kéne segítenie, de ebben egyáltalán nem változtat(na) az új szisztéma. Sőt, az egyetlen önértékelési mozzanatot, miszerint ötévenként a pedagógusnak önértékelést kellett végeznie, kidobták a rendszerből. Tehát megszüntették a magasabb szintű értékelést” – mutat rá egy újabb súlyos visszalépésre az oktatáskutató.
Még képtelenebb minősítési rendszer jöhet
A tervezetben a következő egyik legnagyobb régi-új probléma a minősítés. Kétféle értékelés létezik: ami nem megítél, hanem fejleszt, illetve a minősítő (jutalmazó-büntető). És ez utóbbi fog megmaradni, csak még képtelenebb módon, az igazgatók kezébe adva a jogot.
„Ez gyakorlati probléma. Június-júliusban kell majd végrehajtani, de van, aki komolyan gondolja, hogy akkor érdemi munka fog zajlani erről, mondjuk, ha 120 fős tantestületet kell értékelni? A feltáró, segítő jelleg helyett kötelező és formális lesz” – véli Nahalka István.
A belügyminisztériumi javaslat egyébként is pont a gyerekekről tereli el a fókuszt, amely a régi érához, egyfajta besúgó rendszerhez való visszafordulást jelez, s óriási feszültségeket fog teremteni a tantestületeken belül.
A szakértő szerint sokan mondják, hogy a pedagógusokkal ellentétben más szakmákban keményen értékelik az embereket, szóval ne nyavalyogjanak a tanárok. De míg egy tőkés vállalatnál ez elemi szükséglet, addig az iskolákban merőben más a helyzet.
Az igazgató fog béreket átcsoportosítani
A tőkés vállalatok gazdasági versenyre épülnek, ahol emiatt eleve kissé embertelen viszonyok alakulnak ki. De az iskola más típusú hely, ott nincs profit vagy kapitalista versengés, ott egy másfajta minőségi munkáról van szó. Emiatt a pedagógusnak kreatívnak, ötletesnek, alkotónak kell lennie, de ma nagyon el van nyomva a szakma, az önállóság pedig el van véve a pedagógusoktól.
„És ezt az elvileg alkotó értelmiségi tevékenységet nem lehet úgy ösztönözni, hogy amit az alsó 20 százaléktól elveszünk, azt odaadjuk a felső 20 százaléknak, magyarán az igazgató át fog csoportosítani béreket. Ilyen még a kapitalista cégeknél sincs, hogy amit elvesznek a rosszabb dolgozóktól, odaadják a jobbaknak. Ezzel nagyon komoly bajok lesznek”
– magyarázza a szakember, aki nem tartja kizártnak, hogy a dokumentumban szereplő elképzelések egyfajta elterelés, mondhatni visszavágás a tanárok tiltakozására és a béremelésük körül folyó mizériára.
Véleménye szerint mivel az oktatásért felelős miniszter egy belügyminiszter, - aki számára hallatlanul fontos a rend, mert megszokta az eddigi munkáiban -, másképpen képzeli a rendet az oktatásban is.
„Azt hiszi, hogy ezt a filozófiát ide is át lehet hozni egy az egyben. Hiszen nem ez az első akciója. Az a szisztéma, hogy a gyerekeket év elején felmérik és év végén lemérik a haladásukat, szakmailag teljesen elrontott és őrült rendszer, és nem is értem, hogy a pedagógusok miért nem ordítanak, mert szakmai értelemben ezer sebből vérzik. Viszont illeszkedik ahhoz a rendfilozófiához, amit a miniszter képvisel, még ha az oktatási szférához nem is passzol. De itt minden szempontól más viszonyok vannak, ez a tevékenység máshogy működik, mint a rendvédelemben” – teszi hozzá Nahalka István, aki szerint nem lenne meglepő, ha felmondási hullám kezdődne el az iskolákban.
A PDSZ a dokumentum visszavonását követeli
A PDSZ Facebook-oldalán tette nyilvánossá levelét a dokumentum kiszivárgását követően, amelyben teljességgel alkalmatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja azt az elképzelést, amely Pintér Sándor terveként a sajtón keresztül kiszivárgott. Véleményük szerint a tervezet összhangban van azzal, amit Pintér Sándor a Ludovikán e témáról előadott, és amely bizonyította az oktatásirányításra való alkalmatlanságát, teljes hozzá nem értését.
Mint írják: „Látható, hogy a cél az ellenállás letörése, megosztás keltése a tantestületeken belül és az, hogy parancsokat végrehajtó, látszatteljesítményt produkáló, fegyelmezett katonává „neveljék” a pedagógusokat”.
Azt is kifejtik, hogy a hatalom a pedagógusnak alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán, nem pedig tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő szabadon gondolkodó értelmiségként tekint a pedagógustársadalomra.
