JANUÁR
Némi káosszal indult a tanév, és közben nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma is több általános és középiskolában.
Január 15-én országos demonstrációt tartottak az oltatlan tanárok, akik közül sokaktól megvált a munkaadója, s megtudtuk, hogy harmadára csökkent a pályakezdő pedagógusok száma két év alatt.
Január 22-én zajlott a középiskolások központi írásbeli felvételije, amikor a Kürt Alapítványi Gimnáziumnál tapasztalt szabálytalanságok miatt a magyar felvételit nem engedték megírni 150 diáknak.
Bár az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) törvénytelennek minősítette a január 31-re tervezett pedagógus-sztrájkot, a bíróság szerint az jogszerű volt, így 20 ezer tanár sztrájkolt országosan az iskolákban január 31-én.
FEBRUÁR
A szakszervezetek felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordultak, mivel álláspontjuk szerint kizárólag az elsőfokon a kormány által előadott jogi érvek alapján vizsgálták a január 31-i sztrájk jogszerűségét.
Február 21-én nyolc intézményben száznál több tanár tagadta meg a munkát. A február 11-i kormányrendelet ellen emelték fel a szavukat, amely szerintük elvette tőlük a sztrájk valódi jogát.
A két pedagógus szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy helyezze azonnal hatályon kívül a kormány sztrájkrendeletét. Tóth Endrével, a Momentum oktatáspolitikusával beszélgettünk a választások előtt, aki szerint el kéne törölni a pedagógusok életpályamodelljét.
Döntött a bíróság a pedagógusok márciusra tervezett sztrájkjáról, amellyel kapcsolatban a szakszervezetek kijelentették: Magyarországon ellehetetlenült a sztrájkjog, mint alapjog gyakorlása, ezért még inkább indokolt az országos polgári engedetlenségi mozgalom, ami február közepén is több iskolában folytatódott, miközben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei szervezetei, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) négy tiltakozó eseményt is szervezett.
MÁRCIUS
A PSZ bejelentette a kreatív sztrájkot, a PDSZ országos választmányának elnöke szerint pedig a március 16-án kezdődött első napon legalább 15 ezer pedagógus vett részt a határozatlan időre meghirdetett országos sztrájkban.
Március 19-én volt a Nagy Kockásinges Találkozó a Kossuth téren. "Már csak a választások után fogadják a tanárokat" – ez volt a kormány válasza a pedagógusok sztrájkbizottságának kérdésére, hogy mikor beszélnek velük.
Jelentős összeget adott Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a sztrájkoló pedagógusoknak. Mivel február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, rengeteg ukrán menekült gyerek vált érintetté a magyar közoktatásban, ezért a Civil Közoktatási Platform kérdésekkel fordult a kormányhoz.
ÁPRILIS
A pedagógusok azt jelezték, hogy reklamációjukat követően korrigálták a sztrájk miatti jogszerűtlen levonásokat.
Kialakult a legjobb gimnáziumok listája, megszületett a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis tavaszi versenyének győztese.
MÁJUS
Az április 3-ai választások után megszüntették az EMMI-t, és az oktatást, valamint az egészségügyet a Belügyminisztérium alá rendelték. Az EU-s országok egyikében sincs erre példa.
Olyan módosítást terjesztettek elő, amely állandóan fenntartaná a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő rendeletet. A pedagógusok sztrájkbizottsága, valamint a Szülői Hang is arra kérte az államfőt, hogy küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt. Azóta kiderült: semmit nem ért a kérésük.
JÚNIUS
Június 9-én tovább folytatták az iskolák a polgári engedetlenséget. Hiába hívta a PSZ Pintér Sándor belügyminisztert és Csák János kulturális és innovációs minisztert a rendkívüli tanévzáró kerekasztalbeszélgetésre, üresen maradt a székük.
JÚLIUS
Kiderült, hogy az állami mellett már csak az egyházi és a nyelvkönyves kiadók rúghatnak labdába az iskolai tankönyvkiadásban.
A pedagógusok komoly győzelmet könyvelhettek el a minőségi magyar oktatásért és a sztrájkköveteléseikben megfogalmazott céljaikért folytatott harcukban, ugyanis a Kúria kimondta, hogy jogszerű volt a január végi sztrájkjuk.
Azonnali illetményemelést követelt a PDSZ a miniszterelnöknek írt levelében, továbbá követelték a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a rezsicsökkentésről szóló rendelkezések visszavonását, azokról a szakmai, társadalmi egyeztetés megkezdését.
A városligeti Pontváró bulin forgattunk az izgatott diákok között. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke katasztrofálisnak nevezte az idei felvételi eredményeket a pedagógusképzésben.
Megtuduk, hogy átalakítanák a felsőoktatási felvételi rendszert 2024-től, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője pedig a Corvinus diplomaosztóján meglepően kemény beszédet mondott, amiben arra buzdítja a fiatalokat, hogy harcoljanak a demokráciáért.
AUGUSZTUS
A háború okozta energiakrízis miatt megkezdődött az iskolák alternatív fűtési lehetőségeinek a felmérése. A Belügyminisztérium ekkor még cáfolta, hogy az iskolákat csak maximum 20 fokra lehet fűteni, miközben már nyár végén akadt iskola, amely már ekkor pluszösszeget kért a megemelkedett rezsiköltségek miatt.
A PDSZ az ismételten eredménytelen sztrájktárgyalások után azt üzente a pedagógusoknak: „Itt az idő, készüljetek!” Ebben a hónapban még válaszokat vártak a pedagógusok a kormánytól, s azt ígérték, hogy ennek hiányában sorozatos polgári engedetlenségi akciók kezdődnek az iskolákban.
SZEPTEMBER
Szeptember 5-én országos polgári engedetlenségi hullám indult el az iskolákban.
A PDSZ azt kérte az Oktatási Világszervezettől, hogy az ENSZ oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozójának idején tegye közzé a nyílt levelüket. A PSZ-szel közösen pedig a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak amiatt, hogy elvették tőlük a sztrájkjogot.
Egyre több iskolában csatlakoztak a szeptember 19-én elindult gördülő sztrájkhoz, és folytatódtak a polgári engedetlenségi akciók is, sőt, volt, ahol virrasztottak.
Történelmi lépésre került sor: szeptember 30-án tiltakozó tanárokat rúgtak ki a budapesti Kölcsey Gimnáziumból.
OKTÓBER
Miközben Strasbourgban, az Európai Parlamentben európai szocialisták, konzervatív, kereszténydemokrata néppártiak, zöldek és liberálisok közösen álltak ki a magyar pedagógusok mellett, addig az itthoni tiltakozó akciókon forgattunk.
Összeállítást közöltünk a kilenc budapesti tankerületi vezetőről, akik ősszel pedagógusokat fenyegettek kirúgással, A hét videójában pedig két tanár beszélt a kialakult helyzetről. Október 14-én hatalmas diáktüntetés volt Budapesten, melyről még a Deutsche Welle is írt.
Kicsit utánaszámoltunk, mit is jelent pontosan a kormány által bejelentett többlépcsős pedagógus béremelés, miközben az iskolákon kívül az óvódákban is megkezdték a tiltkakozásokat.
Stábunk ezúttal a pedagógusok helyzete miatt október 23-án, a Budapesten rendezett tüntetésen forgatott.
Még Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is hosszan elemezte, hogy az oktatásban dolgozók alacsony fizetése messzire mutató gazdasági következményekkel jár.
Október 27-én, az országos sztrájknapon kora reggel ismét élőláncot tartottak a szülők, a tanárok és a diákok a pedagógusok melletti kiállás jegyében, valamint az oktatási rendszer megváltoztatásáért. Kameránkkal mi is ott voltunk.
NOVEMBER
Neves közgazdászok jegyezték azt a nyílt levelet, amely az oktatás radikális átalakítását és a tanárok béremelését követelte, miközben Bojár Gábor szerint a közoktatás lezüllesztése igenis tudatos húzás Orbán Viktor részéről, ahogy az is, ahogy a Huxitot sínre akarja tenni.
A tanároktól jogsértő módon pénzeket vontak le a sztrájkért, hogy elvegyék a kedvüket a tiltakozásoktól, Totyik Tamás, a PSZ alelnöke pedig arról beszélt, hogy a nagyívűre tervezett pedagógus béremelés ára az lesz, hogy megvonják a közalkalmazotti státuszukat.
A Momentum jóvoltából fény derült arra, hogy közel kétmillió forint jutalmat kaptak tavaly fejenként a tankerületi központok vezetői, valamint a tankerületeket is felügyelő állami hivatal, a Klebelsberg Központ első embere.
Furcsa módon a parlamentben mindig fűtött terem várja a képviselőket, míg egyes iskolákban vacognak a gyerekek. A hónap végén tartotta a PSZ és a noÁr Mozgalom közös demonstrációját a Belügyminisztérium előtt, ahonnan a menet a Kossuth térre vonult, az itt készített hangulatvideó fontos pillanatképet villant fel.
DECEMBER
December 1-jével újabb nyolc fővárosi tanárt távolítottak el, ami tüntetésbe torkollott a Belügyminisztérium előtt, amit főszerkesztőnk is megemlített jegyzetében, aki arról is írt, hogy miközben a kormány Brüsszeltől várja a pedagógusbéremelésre szánt összeget, addig a hit- és erkölcstanoktatók fizetéskiegészítésére mégis van pénz.
Végetért a laptársunk, a Privátbankár.hu által szervezett Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis őszi diákversenye, így meg is lett a győztes.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) - amely az előbb említett nyolc pedagógust képviseli a munkaügyi bíróságon - arra hívta fel a figyelmet, hogy szülőknek és pedagógusoknak is van lehetősége jogi segítséget kérni, ha úgy érzik, hogy saját és/vagy gyermekük jogai csorbultak ebben a forradalmi helyzetben.
Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója, a Szociálpszichológia Tanszék vezetője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy bár az oktatás ügye nyilvánvalóan rengeteg kormánypárti embert is érint, mégis valószínűbb, hogy a legtöbbeket nem fogja arra késztetni, hogy belássák, ez a helyzet a kormány hibás politikája miatt állt elő.
Az egész éves tiltakozások ellenére kialakult helyzet orvoslására a PSZ nemzeti oktatási kerekasztal létrehozását sürgette. Az oktatásügyért tartottak demonstrációt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) budapesti székháza előtt tanárok, diákok, szülők és a velük szimpatizálók az Egységes Diákfront és a Pala Mozgalom szervezésében.
Giga pedagógustalálkozót szerveztek a tanároknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amiről több pedagógus is azt mondta, nem szakmai konzultáció volt, sokkal inkább hasonlított egy kormánypropaganda rendezvényre. Két nappal korábban Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője először lapunknak beszélt arról, hogy valami készül, mert sorra hívták be a hangadó pedagógusokat egy furcsa találkozóra.
A rendőrség szerint két tizenéves hekker törte fel szeptemberben a KRÉTA-rendszert, amit cáfoltak az érintettek. Így továbbra is tisztázatlan a nyomozás eredménye, hiszen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság még mindig nem közölte nyilvánosan, mire jutott.
Egy pécsi, próbaidejét töltő pedagógus lett a következő, akit kirúgtak az állásából, ezzel ő lett az első „vidéki fecske”.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) októberi állásfoglalása után a köztársasági elnök segítségét kérte az elbocsátott tanárok visszahelyezése miatt, ezért nyilatkozatot tettek közzé. Orbán Viktor évzáró kormányinfóján azt mondta erről, hogy az MTA ezzel törvényszegésre buzdítja az oktatás szereplőit.
