Év közben sok károgó hangot hallhattunk, amelyek arra figyelmeztettek, hogy az MNB agresszív kamatcsökkentése zsákutcát jelent, és hamarosan emelni kell majd az alapkamatot. Akkor érvként leggyakrabban a forint várható jelentős gyengülését, és az amerikai jegybank, a Fed kamatpolitikájának változását emlegették. Visszatekintve ez utóbbi, vagyis az amerikai monetáris politika módosulása, a korábbi kötvényvásárlási program kivezetése valóban komoly kockázat volt. A fokozatosan szigorodó amerikai monetáris politika miatt sokan továbbra is tartanak attól, hogy egy esetleges amerikai kamatemelés után a kockázatosabb piacok kötvényeitől elfordulnak a befektetők, és ez a magyar állampapírokra is negatívan hathat.
Az amerikai kockázatokat egyelőre mindenképpen ellenpontozza, hogy az EKB korábban kamatot csökkentett, jelenleg pedig komoly lazítást jelentő programon dolgozik, ami további jelentős mennyiségű likviditást pumpálhat a piacra. Így a kamatelőnnyel bíró magyar kötvényekre rövid távon biztos, hogy számottevő kereslet lesz. Nem véletlen, hogy a JP Morgan elemzői nemrégiben meredeken lefelé módosították a 2015-ös magyarországi inflációra és az MNB várható kamatpályájára szóló előrejelzéseiket. A szakértők 2015 első negyedévére most már 0,50 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést várnak, és így 1,60 százalékra süllyedő MNB-alapkamatot jeleznek előre.
A kedvező külső környezet mellett az állampapírok iránti kiemelkedő érdeklődéshez hozzájárult az MNB önfinanszírozási koncepciójának bejelentése és megvalósítása is. Ennek során ugyanis a korábbi jelentős mértékű kéthetes jegybanki kötvény, később betétállomány nagy részét próbálják monetáris eszközökkel az állampapír-piacra terelni. (lásd: MNB: kilökjük és tereljük a jegybankban parkírozott pénzeket)
Mindezeknek köszönhetően – év közben ugyan némi hullámzást mutatva – jelentősen estek a kötvények hozamai, illetve ezzel párhuzamosan emelkedtek az árfolyamok. Ez pedig óriási nyereséget hozott a kötvénypiacon a magyar papírok tulajdonosainak.
A magyar értékpapírok esetén a forint alapú kötvények esetében kaphatjuk erről a legtisztább képet, hiszen itt az árfolyamváltozás - ellentétben az euróban denominált papírokkal - nem befolyásolta a kötvénytulajdonosok hozamát. A forintkötvényeken ugyan januárban még veszítettek a tulajdonosok, ám azóta csak júliusban és szeptemberben csökkent az állomány értéke az átértékelés miatt. Így az tavaly első tíz hónapban (szerk.: eddig áll rendelkezésre friss adat) 440,5 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el a hosszabb futamidejű papírok tulajdonosai a kamatok nélkül. Az éven belülieknél jóval kisebb mértékű változásnak lehettünk tanúi, hiszen itt a nyereség 5,6 milliárd forintot tesz ki. Összességében tehát - jórészt az MNB lépéseinek köszönhetően - az átértékelődésből a forintkötvények tulajdonosai 446 milliárd forintnyi nyereséget értek el.
Ha megnézzük, hogy a devizakötvény tulajdonosai mennyit profitáltak, akkor még látványosabb számot kapunk, más kérdés, hogy ezt döntően nem a magyar befektetők tehették zsebre. Az MNB statisztikái szerint ugyanis a magyar állam által kibocsátott devizakötvények jórészt külföldiek kezében vannak, a teljes, 7902 milliárd forint értékű állományból 6724 milliárdot birtokolnak. Ráadásul esetükben, ahogy említettük az árfolyamhatás is közrejátszik, a magyar fizetőeszköz ugyanis 2013 vége és 2014 október között 3,5 százalékkal gyengült. Igaz, ehhez képest az átértékelődésből közel 12 százalékos növekedésnek lehettünk tanúi. A magyar devizakötvény tulajdonosok tehát az árfolyamok emelkedése révén is tetemes hozamra tettek szert.
mfor.hu
