Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval - átlagosan 9 évvel - korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék. Ám a munkától nem csak a törvényi előírások miatt nem válhatunk meg hamarabb.
A Groupama Biztosító megbízásából 1000 fő megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18-65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg közel 60 százaléka azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen, vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben. Mindeközben a nyugdíjas élet tervei között nem szerepelnek hatalmas kiadásokat jelentő tételek, a bakancslistás külföldi utazások például nem kerültek be a legfontosabb célok közé. A család támogatása, az unokákkal együtt töltött idő, belföldi utazás, egészséges táplálkozás a legfontosabbak, melyekre költeni szeretnénk nyugdíjas korunkban.
Megfeleződik nyugdíjas korban az emberek jövedelme
A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több, mint felét (53%) fogja kitenni. Nem véletlen, hogy nagyon sokan számolnak azzal, hogy ezt valahogy kiegészítsék majd.
A Groupama megbízásából készült felmérés egybecseng számos korábbi hasonló tematikájú kutatással. A K&H néhány éve arra jutott, hogy az érintettek kétharmada nyugdíjas korukban is kénytelenek lesznek dolgozni. A megkérdezettek körében gyakori hozzáállás, hogy most még másra kell a pénz, egyelőre nem tud a nyugdíjas éveire spórolni. Főként a harmincas korosztály, az alacsony jövedelműek és végzettségűek, illetve a kistelepülésen élők hivatkoztak erre.
A most publikált kutatás egyik konklúziója is az, hogy idős korban a megélhetés érdekében a nyugdíj mellett munkát kell vállalni. Erre minden negyedik honfitársunk készül, mely némi ellentmondást is rejt magában, hiszen miközben szeretnének mielőbb inaktív státuszba kerülni, még éveket, esetleg évtizedet terveznek dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltése után. Abból a szempontból persze reálisan látják ezek az emberek a helyzetüket, hogy többségük nem rendelkezik olyan megtakarítással, amellyel a jövedelmük visszaesését idősebb korukban ellensúlyozni tudnák. Sokak számára ugyanis nem könnyíti meg a nyugdíjas éveket, egy korábbi felmérés szerint a magyarok 44 százaléka nem számol semmilyen extra jövedelemmel az állami nyugdíjon felül.
Akik 34 évesen már gondolnak a nyugdíjra
Ugyanakkor vannak szép számmal olyanok is, akik felismerik a nyugdíjcélú megtakarítások fontosságát és a jövedelmük ezt lehetővé is teszi. Ők idős korukban a nyugdíjcélú megtakarításaik, illetve egyéb felhalmozásaik gyümölcsét szeretnék majd élvezni: a magyarok 21 százaléka nyugdíjcélú, míg 19 százalékuk egyéb megtakarításból tervezi kiegészíteni állami nyugdíját.
A Groupama felmérése alapján minden negyedik aktív felnőtt rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, és ezt a takarékosságot átlagosan 34 éves korukban kezdték el. Egyébként az általános vélemény, hogy a harmincas éveinkig mindenképpen el kell kezdeni valamilyen nyugdíj előtakarékoskodást.
Mennyi az annyi?
Átfogó adatok nincsenek az emberek nyugdíjcélú megtakarításairól, és kisebb számban vannak olyanok, akik többféle ilyen eszközzel is rendelkeznek (nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ-számla). Ugyanakkor a Pénztárszövetség adatai a tagokat illetően viszonylag pontos képet adnak.
A május közepén tartott sajtótájékoztatón arról számoltak be, hogy az önkéntes pénztári vagyont a koronavírus nem befolyásolta érdemben, a vagyon tovább bővült, 2020 végén az átlagos számlaérték 1,5 millió forintot tett ki.
A bizonytalan jövő miatt kezdenek félretenni
A Groupama kutatásban résztvevők beszéltek arról is, hogy náluk mi volt az az impulzus, ami miatt belevágtak a nyugdíjcélú megtakarításba. Jellemzően inkább az anyagi bizonytalanság motiválta a takarékoskodás megkezdését, első helyeken említették például, hogy megtapasztalták a saját környezetükben, hogy milyen kevés az állami nyugdíj, vagy hogy nem szeretnék majd gyermekeiket terhelni idős korukban, de dobogós helyen végzett az az indok is, mely alapján nem a csodára várnak, azaz nem számítanak arra, hogy egy váratlan esemény oldaná meg a nyugdíjas éveik problémáit.
A megkérdezettek negyede lehetségesnek tartja, minden tizedik válaszadó pedig azt nyilatkozta, hogy várhatóan bele is vág a közeljövőben egy nyugdíjmegtakarításba. Még többen vannak azonban azok, akiket valamilyen vonzó ajánlat gondolkoztatna el. A többség (a válaszadók 58 százaléka) számára az lenne a legfontosabb, hogy kisebb összegekkel is elkezdhető legyen a takarékoskodás. Emellett a szokásos befektetésekhez képest kedvezőbb hozam is kiemelt szempont, és ugyancsak nagy arányban (57 százalékban) gondolkoztatná el a válaszadókat egy olyan lehetőség, ahol nem kellene minden hónapban fixen befizetni ugyanazt az összeget, lenne kellő rugalmasság a nyugdíjmegtakarításban.
