A Központi Statiksztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentése szerint hazánkban az alkalmazásban állók létszáma a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2012 áprilisában 2,684 millió volt, ami 15 ezer főval magasabb az előző havi létszámnál, előző évhez képest viszont 9000-rel alacsonyabb. Ha azonban részletesebben megnézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy havi szinten a közszférában és a versenyszférában egyaránt gyarapodott az alkalmazásban állók száma: előbbinél közel 9000 fővel 766,6 ezerre, a vállalkozásoknál pedig 5300 fővel 1,812 millióra. Éves alapon azonban már sokkal kedvezőtlenebb változás látható az adatokból.
A közszférában a mostani 766,6 ezres adat 2010 novembere óta nem látott magasságot jelent, előző év azonos időszakához képest pedig 22 ezer fővel dolgoztak többen ebben a szektorban áprilisban. A fizikai alkalmazottak száma egy év alatt 24 ezer fővel 254,6 ezerre emelkedett, míg a szellemi foglalkozásúak közel 12 ezer fővel lettek kevesebben, ami egyébként a kormány átszervezéseinek is köszönhető. A fizikai létszám emelkedése a közfoglalkoztatással van kapcsolatban, főleg azért, mert míg tavaly fokozatosan futottak fel a programok, addig idén már év elején, márciusban csúcsra futott a foglalkoztatási szolgálat közlése szerint. Ráadásul a KSH gyorsjelentése is megerősíti ezt, hiszen míg tavaly áprilisban 63 500-an dolgoztak közmunka keretén belül, addig a friss adat 102 ezer főről, 60 százalékos növekedésről számol be. Ez a növekedés egyébként pont megfelelő arra, hogy a magánszféra hónapok óta tartó éves szintű létszámcsökkenését ellensúlyozza. Ha most is a tavalyi szinten állna a közfoglalkoztatotti létszám, akkor csökkenő nemzetgazdasági szintű létszámról kellene beszámolni néhány hónapja.
Előző hónapban még a versenyszférában alkalmazottak létszámának lassuló ütemű csökkenéséről számoltunk be, a most közölt 1,812 milliós adat azonban 31,7 ezer fős éves szintű visszaesést jelent. Ennél nagyobbra ráadásul a 2011 decembere óta tartó létszámcsökkénés során nem is volt példa. Ehhez legnagyobb mértékben az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő fizikai alkalmazottak létszámcsökkenése járul hozzá. Éves szinten a versenyszférában ugyanis közel 24 ezerrel 1,126 millió főre esett vissza az alkalmazottak létszáma, ezzel szemben a szellemi foglalkozásúak száma 10 ezer fővel 686,3 ezerre csökkent egy év alatt.
Csökkenő bérek áprilisban
Az előző hónapban a közszféra bruttó átlagkeresete másfél éves mélypontra került, ám az adatok szerint áprilisban sem történt kedvező irányú változás, hiszen ha elenyésző mértékben is, de csökkent az összeg, így átlagosan 189 700 forintért dolgoztak. Ez a csökkenés a közfoglalkoztatásban dolgozók számának növekedésével magyarázható, hiszen a közmunkás bér jelentősen elmarad az elsődleges munkaerőpiacon elérhető összegtől. Mivel a versenyszférában 4000 forintos mérséklődésről számolt be a KSH (234 200 forint volt a szféra átlagos bruttója), nemzetgazdasági szinten is visszaestek a bérek: az előző havi 222 700 forintról 219 900-ra.
Ennek megfelelően sem a verseny-, sem a közszférában dolgozók nem vihettek többet haza márciushoz képest, hiszen míg a vállalkozásoknál dolgozók átlagos nettója közel 3000-rel 151 200 forintra mérséklődött, a közszférában semmi változás nem történt. A nettó megegyezik az előző havi 123 200 forinttal. Ennél az összegnél kevesebbet egyébként utoljára 2009 októberében vihettek haza a dolgozók: akkor a nettó 122 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a nettó bér - családi adókedvezmény nélkül - 141 900 forint volt, ami 1,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Áprilisban azonban az éves infláció 5,7 százalék volt, ami reálszinten a nettó bérek 4,6 százalékos éves szintű visszaesésére utal.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemeli: áprilisban 2,5 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek, az adatokat azonban több tényező is lefelé torzítja. Az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál.
"A bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése (ami a valóságban kisebb mértékű lehet) miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalékos inflációs cél miatt" - véli az elemző.
Székely Sarolta
mfor.hu
