Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám. A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény" - mondta az államtitkár. Bár az irány jó, de még korántsem dőlhetünk hátra - fogalmazott, hozzátéve, hogy ma Magyarországon 332-334 euró között van a minimálbér, az EU-tagállamok között még mindig az utolsó harmadban, tehát van hova fejlődni. (szerk.: az Eurostat statisztikája szerint 340 euró volt, ami egész pontosan az ötödik legalacsonyabbnak számít.)
Közölte, hogy a minimálbér és az átlagbér aránya Magyarországon 44 százalékos, ami az EU-n belül a 7. legjobb adat. A minimálbér és az átlagbér közötti leszakadást mutató adaton elemzők és politikusok sokat vitatkoznak, ez a hetedik hely "nem rossz" - mondta. Kiemelte, hogy a bruttó minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, 2013-ban 98 ezer forintra nőtt, ami 33 százalékos növekedést jelent három év alatt. (szerk.: ugyanakkor nettó értéken a minimálbér mindössze 6,6 százalékkal emelkedett)
Szavai szerint a kormánynak az elmúlt három évben sikerült megteremteni az egyensúlyt a minimálbér növekedése és a foglakoztatás között, mivel nem romlott hanem javult a foglalkoztatás a minimálbér növekedésének hatására, a versenyszférában is. Az eredményhez megtett kormányzati intézkedések közül kiemelte a bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt, a munkahelyvédelmi akciótervet, és a bérkompenzációt.
Szólt arról is, hogy a vállalkozási szférában 2010-től 2013 augusztusig a nettó reálkeresetek a családi kedvezmény nélkül 5,6 százalékkal nőttek, amihez a családi kedvezmény még 3,5 százalékot jelent. Így például az egygyermekes családoknál a nettó reálminimálbér 10 százalékkal, kétgyermekesnél 18,5 százalékkal, három vagy több gyermek esetén 17 százalékkal nőtt 2010 óta.
Czomba Sándor szerint idén is jelentős reálkereset-növekedés prognosztizálható, mivel a tavalyi bérmegállapodáson még 5,2 százalékos inflációval számoltak, miközben a mutató 2 százalék körül alakul ebben az évben. Jelezte azt is, hogy jelenleg az országban összesen 750 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren vagy garantált bérminimumon, közülük 580 ezren a versenyszférában, 170 ezren a közszférában dolgoznak.
MTI
