Az OÉT-en november 5-én kezdődtek a jövő évi bértárgyalások, amelyek kezdeteként a kormány azt javasolta, hogy a minimálbért legalább 4,5 százalékkal havi 76.800, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig minimum 3,4 százalékkal, havi 92.500 forintra emeljék a munkaadók jövőre.
A kormány bérajánlatát a szakszervezetek akkor kevesellték, a munkaadók ugyanakkor reálisnak, elfogadható tárgyalási alapnak tartották. A szociális partnerek rögzítették: november végéig szeretnének megegyezni a jövő évi bérekben. Egyelőre azonban nem jelölték ki az OÉT következő plenáris ülésének időpontját.
Dávid Ferenc az oldalálláspontot ismertetve az MTI-nek elmondta: a nyugdíjjárulék 10 százalékra történő emelése után a szakszervezeti nyilatkozatok alapján arra lehetett következtetni, hogy az érdekképviseletek a javasoltnál magasabb szintről akarják indítani a bértárgyalásokat, vagyis tulajdonképpen a munkaadói oldalnak kellene "lenyelnie" a járulékemelést egy magasabb minimálbérrel és garantált bérminimummal. A munkáltatók ugyanakkor ezzel nem értenek egyet, mivel úgy vélik: ezek után bármilyen egyéb tehernövekedés miatt felmerülhetne, hogy a minimálbér emelésével kompenzálják a többletterheket.
A VOSZ főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: úgy érzik, hogy például a bankadó szigorodása, a finanszírozási terhek növekedése miatt egyre több bizonytalansági tényező van 2011-re, és ugyan valamit mérlegelni fognak a szakszervezeti érvekből, de nem fogják tudni átvállalni ezeket a terheket. Kiemelte: az infláció és a források szűkülése a vállalkozói szférát is sújtja, és erről az oldalról a versenyképesség és a költségviselő képesség dönti el a béremelés kérdését.
A szakszervezetek azon törekvése, hogy a béremelés kompenzálja az adójóváírás átalakításából származó hátrányokat, és a 3,5 százalékos inflációt, csaknem 10 százalékos minimálbér emelést kellene hogy jelentsen - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság jövőre 2,5-3 százalékkal bővül, így nem emelkedhet csaknem ennek háromszorosával a minimálbér.
Dávid Ferenc szerint a minimálbér-emelésnek azért is nagy a tétje, mert a megállapodás szerinti bért a munkáltatónak kötelező kifizetnie. Kifejtette: egy túl nagy emelés térdre kényszeríthet bizonyos ágazatokat, így a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, valamint a könnyű- és feldolgozóipar egy részét.
Ezek tükrében, egy "pengeélen táncoló" gazdaságban nem lehet arról szó, hogy akár 7 százalékkal, vagy ennél nagyobb mértékben emelkedjen a minimálbér - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy - tekintettel arra, hogy a minimálbérhez számos juttatás kapcsolódik - egy túl magas minimálbér a kormányzati szféra egyébként nagyon érzékeny költségvetési egyensúlyát is felboríthatja.
Hozzátette: az OÉT következő plenáris üléséig is folyamatosak az egyeztetetések a munkaadói és a munkavállalói oldal között.
MTI
