Valahol a csúcsán járhatunk az idei albérletpiaci "őrületnek", hiszen a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákoknak immár bő egy hónapjuk volt arra, hogy otthonra találjanak leendő iskolájuk szoros vagy tágabb környékén, míg a nyáron lakóhelyet váltók általában szeptember elsejével kezdenek el dolgozni új munkahelyükön. Így azok, akik nem szeretnek kapkodni, és az utolsó pillanatra hagyni dolgokat, jó eséllyel akár vétel, akár bérlet formájában már megoldották lakhatásukat.
Ugyanakkor mindig vannak későn ébredők, akik még az utolsó utáni pillanatban is hezitálnak, vagy olyanok, akiknek bár korábban már megoldottnak látszott, mégsem jöttek össze elképzeléseik, így keresőként ismét megjelentek a piacon. Rossz hír számukra, hogy az elmúlt évek szárnyalását követően idén is tovább emelkedett az albérletek fajlagos ára, és mivel számos, jobb ár-érték arányú lakás már augusztusban új bérlőre talált, így jó eséllyel csak a rosszabb minőségű, illetve drágább lakások között válogathatnak.
A Duna House legfrissebb adatai szerint Budapesten jelenleg átlagosan 2700 forintba kerül az albérletek négyzetmétere, míg Debrecenben 1650, addig Győrben 1600 forint körül mozognak az árak. Érdekesség, hogy a DH adatai szerint a Rába-parti városban tavalyhoz képest stagnáltak az árak, miközben a hajdúsági megyeszékhelyen 10, a fővárosban 8 százalékos volt az emelkedés.
Persze Budapest egyes részeinek árazása eltérően alakult, az Otthon Centrum első féléves adatsora alapján például miközben a VII. kerületben 25 százalékos növekedést láthatunk, addig a szomszédos VI.-ban 20 százalékkal estek vissza az árak. A látszatra ellentmondásos adatok egyrészt azért alakulhattak ki, mivel a jobb adottságú VI. kerületi lakások átmentek rövid távú bérletbe (Airbnb, Booking), így kikerültek az ingatlanközvetítők látóköréből, másrészt egy-egy kerület árazását az összetételhatás is jelentősen befolyásolja, magyarázta az mfor.hu érdeklődésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Vagyis nem mindegy, hogy egy adott időszakra például a VI kerület esetében mennyi kiadás jutott a fajlagosan jóval drágább Andrássy út vagy az Opera közeléből, vagy mennyi az olcsóbb, kevésbé jó fekvésű Nagykörúton kívüli lokációból.
Pontos képet az aktuális albérleti árakról már csak azért is nehezen tudunk alkotni még a nagyobb ingatlanhálózatok adatbázisából is, mivel most olyan időszakot élünk, amikor nagyjából 2 hét alatt - nyilván megfelelő paraméterekkel, árral - ki lehet adni egy ingatlant, így sok tulajdonos maga próbálkozik, nem fordul közvetítőhöz, vélekedik Rutai Gábor a Duna House PR és elemzési vezetője.
Ugyanakkor a tendenciák összességében jól látszódnak, hiszen a győri bérlakás-piac stagnálását nemcsak a DH, de az OC adat is megerősíti. Sőt, ez utóbbi hálózat statisztikája egyenesen visszaesést mutat.
Nem ilyen egyértelmű a kép a bérlemények nagyságával kapcsolatban. Miközben az OC adatsora vegyes képet mutat, addig a Duna House statisztikája szerint - bármennyire meglepő - nőtt az albérleti ingatlanok átlagos mérete; Budapesten 59-ről 63 m2-re, míg Debrecenben és Győrben 55-ről 66-ra. A DH szerint ez a jelenség nem csak az albérleti, hanem az adásvételi piacon is meglátszik.
De visszatérve az árakra, valószínűleg sok bérlő fejében felmerül, hogy ilyen albérleti árak mellett inkább megéri saját tulajdonú lakást vásárolni, hiszen egy havi 100 ezer forintos albérleti díjból a jelenlegi kamatok mellett (5%-os THM-mel számolva) nagyjából 15 milliós, 20 év futamidős hitelt lehet törleszteni. Márpedig a saját erőt is hozzávéve 20 millió forintért már új építésű minőségi, 28-30 négyzetméteres garzon lakást is lehet vásárolni akár Budapesten is. Ugyanakkor ez egy jóval hosszabb, 20 éves elkötelezettséget, illetve kamatkockázatot jelent a több milliós saját erő meglétéről már nem is beszélve. Így sokak számára marad az albérlet, még ha a díjak az egeket ostromolják is.
mfor.hu
