Nem ismeretlen tény az, hogy Európa önmagában jóval nagyvonalúbb és kiterjedtebb a szociális ellátórendszerét tekintve, mint például az Egyesült Államok. A szociális háló kiterjedtsége azonban országról országra változik, különösen jelentős a törésvonal Nyugat-Európa és Skandinávia, illetve Európa többi része között. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy hol és hogyan alakulnak a szociális juttatások az öreg kontinensen a Glassdoor legfrissebb felmérése alapján.
Arányaiban kevés munkakereső választ az alapján célországot, hogy milyen annak az államnak a szociális ellátórendszere, mégis a szociálpolitikák - jelen esetben a szülési szabadság, apasági szabadság, általános szülői szabadság, fizetett szabadság, fizetett betegszabadság és munkanélküli juttatások - összehasonlítása jó alapul szolgál arra, hogy megnézzük, az egyes kormányok hogyan gondoskodnak munkavállalóikról és adófizetőikről.
Munkanélküli juttatások
Bár alapvetően nem jó érzés munkanélkülinek lenni, mégis ha úgy alakul a helyzet, akkor Dániában a legegyszerűbb ezzel megbirkózni az állam által biztosított munkanélküli segéllyel, ugyanis ott az előző munkahelyünkön meglévő keresetünk 90 százalékát kaphatjuk meg ellátásként, akár 104 héten, vagyis 26 hónapon keresztül.
Az uniós országok közül az Egyesült Királyság és Írország a legfukarabb a munkanélküli segélyt tekintve, ugyanis az előbbi 66 (20,4 ezer forint), illetve 84 euró (26 ezer forint) heti átalánydíjat fizet az illető korától függően 26 hétig, vagyis 6,5 hónapig. Írország heti 188 eurót (58,2 ezer forintot) fizet 22-től 33 hétig, az előzetes hozzájárulástól függően.
Viszonyítási alapként az Egyesült Államokban ez a juttatás az előző keresetünk mindösszesen 40-50 százaléka, 2-6 héten keresztül, amely ellátási időtartam egyéni szituációtól függ.
Hazánkban az álláskeresési járadék néven futó szociális juttatás csupán 90 napig igényelhető, amely folyósítási időszak után már kötelező a havi TB járadékot fizetni. A járadék összege mindig a kiszámított munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, ami nem haladhatja meg a jogosultság napján hatályos legkisebb minimálbér napi összegét. (szerk.: ez azt jelenti, hogy legfeljebb havi 73,8 ezer forint)
Fizetett betegszabadság
A fizetett betegszabadság Hollandiában a legkedvezőbb, ott ugyanis a munkavállalók maximum 104 hétig (26 hónapig) lehetnek távol betegség miatt, miközben a keresetük 70 százalékához férnek hozzá az egész betegszabadság időszaka alatt.
Németországban a munkavállalók betegség miatt legfeljebb 78 hetet (19,5 hónapot) lehetnek távol, amely időszak alatt az első hat hétben a fizetésük teljes részét megkapják, majd ezt követően annak a 70 százalékát. Norvégiában és Dániában ez a juttatás a teljes kimaradó fizetést fedezi legfeljebb 52 hétig.
Fizetett szabadság
Svédország, Franciaország és Dánia minimum 25 nap (öt hét) fizetett szabadságot biztosít évente a dolgozóknak, ami messze a leghosszabb juttatás Európában. Olaszország, Görögország, Belgium, Németország, Írország, Portugália, Hollandia és az Egyesült Királyság mind évente a minimális 10 nap fizetett szabadságot biztosítják.
Spanyolország a hivatalos ünnepnapok számában számít paradicsomnak a maga 14 napjával, majd Ausztria és Olaszország a maguk 13 és 12 napjával, míg az Egyesült Királyságban és Hollandiában egységesen 8 ilyen nap van évente.
Szülési szabadság
A szülési szabadságot tekintve - bár jelentős korlátai akadnak a rendszernek - mégis az Egyesült Királyság és Írország biztosítja a leghosszabb alternatívát egymással szoros versenyben, ugyanis ezeken a helyeken 52 és 42 hétig (13 és 10,5 hónapig) maradhatnak otthon a nők a szülést követően.
Az anyagi juttatást tekintve azonban már nem a szigetországok állnak a legjobb helyen. Az Egyesült Királyság az 52 rendelkezésre álló hétből csupán 39-et fizet ki, ráadásul az első 6 hétre a fizetésük 90 százalékát kapják, a maradék időszakra pedig már csak hetente 140 font (közel 56 ezer forint) állami támogatáshoz jutnak hozzá a nők. Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Spanyolországban anyagilag messze kedvezőbb a szülési szabadság, mivel a fizetésük teljes összegét kapják meg a nők a teljes szabadságuk végéig.
Nálunk a szülési szabadság 24 egybefüggő hetet jelent (168 nap), amiből 4 hetet a szülést megelőzően kell felhasználni (át lehet megegyezés esetén tenni a szülést követően), a maradék 20 hét pedig a szülést követően jár. A szociális juttatás összegét tekintve, amennyiben a szülést megelőző két évben az anyuka legalább egy évet dolgozott, akkor a teljes időtartamára a szülési szabadságnak megilleti őt az ellátás, ami a naptári jövedelem 70 százaléka. A 169. naptól kezdve pedig egyéb a gyerekgondozást támogató díjak igényelhetők.
Apasági szabadság
Az apasági szabadság már, illetve még nem szabályozott az EU által, így a jogosultságok európai rendszerében rendkívül nagy a szórás. Az újdonsült apák Finnországban járnak messze a legjobban a 45 napos szabadságukkal a gyerekük születését követően, míg ehhez képest az Egyesült Királyságban és Svédországban az apák csupán 10, Hollandiában két, Olaszországban pedig egy napot kaphatnak.
Ennél is lesújtóbb a helyzet Ausztriában, Németországban, Írországban és Svájcban, ahol egyáltalán nincs apasági szabadsági juttatás.
Magyarországon ez a gyermek születését követően az apák által igénybe vehető szabadság egy gyermek esetén öt, míg ikrek esetén hét munkanap, amit a születést követő második hónap végéig van mód igényelni.
Általános szülői szabadság
Az általános szülői szabadság az apasági szabadsággal ellentétben ugyanakkor EU-szinten szabályozott. Az irányelv szerint mindegyik szülőnek joga van ahhoz, hogy valamennyi szabadság (4 hónap) illesse meg szülői minőségében, amelyet a gyermekével eltölthet 8 éves koráig. A szabadság idejére történő fizetés ugyanakkor már nincs kőbe vésve uniós szinten, hanem azoknak a meghatározása tagállami hatáskör.
Az uniós országok közül messze Franciaország és Németország ajánlja a legtöbb szülői szabadságot. A francia rendszer szerint azok a szülők, akiknek egy gyerekük van, jogosultak arra, hogy fejenként hat hónapig (26 hét) otthon maradjanak 600 euróért. Amennyiben két vagy több gyerekkel rendelkeznek, akkor ez a juttatás addig adható, ami a gyerekek elérik a hároméves kort.
Németországban a család a fizetéseknek a 67 százalékára jogosult 12 hónapon (52 hét) keresztül. Ausztria ebből a szempontból a következő legnagyvonalúbb ország, ugyanis a szülők 104 hetet vehetnek ki szabadságként, miközben öt különböző kompenzációs lehetőség közül választhatnak.
A fizetett szülői szabadság összege pedig Dániában, Norvégiában és Svédországban a legmagasabb.
Európában azonban nem csak az uniós országokon belül nem teljesül maradéktalanul a szülői szabadság elve és/vagy annak ösztönzése fizetéssel sok esetben. Van olyan fejlett ország is, mint például Svájc, ahol egyáltalán nincs törvényileg előírt szülői szabadság. Spanyolországban szülőnként 52 hétig lehet ezt igénybe venni, de fizetés nélkül, míg Hollandiában szintén nincs fizetett szülői szabadság, de az állam adókedvezményt biztosít a szülőknek.
Magyarország kapott már figyelmeztetést az Uniótól azzal kapcsolatban, hogy nem biztosítja megfelelően az említett irányelv végrehajtását, azaz a nemzeti jog nem védi a munkavállalókat a szülői szabadság kérelmezése miatti következményektől.
Lehotai Orsolya
mfor.hu
