Mint ismert, a kormány tavaly év végén az adójóváírás kivezetése és a járulékemelés miatt csökkenő nettó bérek megőrzés érdekében elvárt béremelés végrehajtására kötelezte a magánszféra vállalkozásait. Azok, akik ezt minden dolgozójuk esetében végrehajtották, bérkompenzációt vehettek igénybe, vagyis a magasabb bruttó bérek felé haladva egyre kisebb összeggel csökkenthették a fizetendő szociális hozzájárulási adót.
Scheiring Gábor országgyűlési képviselő a nemzetgazdasági miniszternél írásbeli kérdés formájában érdeklődött arról, hogy hány munkavállaló hajtotta végre az elvárt béremelést, hogyan változott azon vállalkozások állományi létszáma, akik végrehajtották az emelést, és bérkompenzációt vehettek igénybe, illetve mi a helyzet azokkal, akik nem tudták érvényesíteni a kompenzációt.
Az elvárt emelés sikere a statisztikában is látszik
"A 2012 . július 1-jéig megvalósuló béremelésekről kérdése feltételének időpontjában senki nem tud pontos adatot szolgáltatni tekintettel arra, hogy a munkáltatók a júniusi adókötelezettségről szóló bevallást a tárgyhót követő hó 12-éig nyújtják be, vagyis július 12-éig" - írja Matolcsy. Mivel ezek az adatok nem teljeskörűen érkeztek még be, naprakész adatokkal nem tudott szolgálni, mikor néhány nappal ezelőtt megírta a válaszát. Fő adatforrásként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal havi járulék bevallási adatait használják, amelyekből nyomon követhető a kedvezmény érvényesítése. Azt azonban megjegyezte Matolcsy, hogy több okból még ezek az adatok sem adnak/adhatnak pontos választ arra, hogy hány munkavállaló bérét emelték meg az elvárt mértékben. "NAV adataiban nem szerepelnek azok a munkavállalók, akikre ugyan teljesült az elvárt béremelés, de munkáltatójuk nem érvényesít utánuk adókedvezményt, mert a teljesülés vagy nem teljes körű az adott cégnél, vagy az adott cég más okból nem kíván adókedvezményt érvényesíteni. Tipikusan ide tartoznak azon cégek, ahol csak a kötelező bérminimum emeléseket tudták végrehajtani" - jegyzi meg Matolcsy. Ugyanakkor "nincsenek a létszámban azon munkavállalók sem, akikre a cég azért nem tud adókedvezményt érvényesíteni, mert esetükben az elvárt béremelés mértéke kisebb 5 százaléknál. Ugyancsak kikerülhettek olyanok is a megfigyelt körből, akik az elvártnál nagyobb mértékű béremelést kaptak, és így került keresetük a felső határ fölé".
"Mindezeket szem előtt tartva a NAV áprilisi adatai azt mutatják, hogy a cégek és nonprofit szervezetek összesen 1,242 millió fő után vettek igénybe bérkompenzációs adókedvezményt, ami az elvárt béremeléssel érintett 1,867 millió főnek a 67 százaléka. Ha figyelembe vesszük azokat a munkavállalókat is, akikre az elvárt béremelés bizonyosan megtörtént, de adókedvezményt rájuk munkáltatójuk nem érvényesített, akkor megközelítőleg 1,5 millió munkavállalóról beszélhetünk, és a teljesülés közel 80 százalékosnak tekinthető". Matolcsy úgy véli, hogy az elvárt béremelés jól tükröződik a KSH bérstatisztikájában is, mivel az év első négy hónapjában a bruttó rendszeres bérek átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek. A legfrissebb bérstatisztika, mely május hónaphoz kapcsolódik egyébként még további emelésről árulkodik, és ahogy azt korábban mi is megírtuk, a magánszférában a rendszeres bruttó bér emelésével igyekszik megbecsülni a dolgozóit.
Nem lehet megmondani, milyen hatása van a bérkompenzációnak
Arra vonatkozóan, hogy hány munkáltató hajtotta végre az elvárt béremelést, szintén csak megközelítő adatokat tudott közölni a nemzetgazdasági miniszter. A NAV statisztikájára hivatkozva áprilisban 170-190 ezer között volt a bérkompenzációt teljes körűen végrehajtó szervezetek száma, ami még "várhatóan növekszik". Arra a kérdésre, hogy hogyan változott a bérkompenzációt sikeresen végrehajtó vállalkozások állományi létszáma az év során, a miniszter megjegyezte, hogy az általános statisztikai adatgyűjtés során nem lehet különválasztani a létszám- vagy munkaidőcsökkenést okozó tényezőket, így nem lehet megmondani, hogy a bérkompenzáció ilyen téren mit okozott.
Bár egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy az elvárt béremelés volt-e az ok, de az biztos a statisztika szerint, hogy a versenyszférában a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál év eleje óta egyre kevesebben állnak alkalmazásban előző évhez viszonyítva; egy év alatt már 41 ezerrel lettek kevesebben.
Matolcsy hasonlóan ködös választ adott Scheiring Gábor azon kérdésére is, mely a bérkompenzációt nem alkalmazó vállalkozások létszámváltozására irányult. "összességében és általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy azon cégek nem hajtották végre az elvárt béremelést, akik nem tartoznak a 170-190 ezres munkáltatói körbe" - jegyezte meg Matolcsy. Majd hozzátette, hogy ezzel óvatosan kell bánni a cikkünkben fentebb már részletezett indokok miatt (például adókedvezményt nem érvényesítő vállalkozások). A miniszter szerint "nem lehet meghatározni azon munkáltatók számát, körét, akik az elvárt béremelést január 1-jéig visszamenőlegesen végrehajtani nem voltak képesek, ámbár vannak olyan munkavállalóik, akikre ezt végre kellett volna hajtaniuk, így arra vonatkozóan sem tudunk adatokat közölni, hogy ezen vállalkozások állományi létszáma hogyan változott a tavalyihoz képest, vagy hogy változott-e körükben a teljes munkaidőből részidőbe kerülők aránya".
Székely Sarolta
mfor.hu
