Az előző választásokra időzített nagy rezsicsökkentési kampány idején a szolgáltatók nagy többsége multinacionális hátterű cégek kezében volt. Így az Orbán-kormány viszonylag könnyű szívvel kampányolhatott az olcsóbb díjakért, illetve léphetett fel a magyar emberek megmentőjeként. Hozzá kell tenni, hogy a lépések ugyan a szolgáltatók kontójára történtek, ám a kedvező piaci folyamatok miatt az árak egyébként is lefele tartottak. A 2008 után intenzívvé váló verseny és a recesszió 15-20 százalékos árcsökkenést hozott a gáz és a villamos energia piacán egyaránt. Más kérdés, hogy ezt a nagyobb fogyasztónak számító piaci szereplők tudták érvényesíteni, míg az úgynevezett egyetemes szolgáltatói körbe tartozó lakossági fogyasztók kénytelenek voltak a gáz és elektromos művek által diktált feltételeket elfogadni.
A választásra időzített nagy rezsicsökkentési kampányt követően a tulajdonosok többsége úgy látta, hogy a magyar piac komoly perspektívával nem kecsegtet a közeljövőben, így számos vállalat esetében megegyezés történt: az állami kézben lévő vállalatok felvásárolták a külföldi szolgáltatók lakossági üzletágát. A lépés ugyan - ahogy a kormány részéről többször elhangzott, - növelte a nemzeti vagyont, ám a lakosság számára már korántsem jelentett különösebb előnyt. Míg ugyanis korábban a gáz vagy a villanyáram esetében az árrés, vagy az esetleges veszteség az állam számára kvázi irreleváns volt, a jelentős portfólió felhalmozását követően hirtelen megváltoztak a viszonyok.
Így hiába változott 2014 óta kedvező irányba például a nemzetközi piacokon a gáz ára, ebből a magyar fogyasztók semmit sem érzékeltek. A hazai földgáz-árak meghatározásában mértékadó TTF gázárak az egyik lényeges tényező - ahogy azt korábban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közölte az mfor.hu kérdésére. A földgáz egyetemes szolgáltatás árának meghatározásakor figyelembe vett földgáz, mint termék ára három elemből alakul ki:
- a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
- a tárolóból értékesített földgáz, valamint
- a nem tárolóból értékesített import földgáz árából.
A nem hazai termelésű földgáz árának meghatározása az energiapolitikáért felelős miniszter által kiadott Árszabályozási rendeletben közzétett földgáz-árképlet alapján történik, amely figyelembe veszi például a nyugat-európai regionális piac árait is.
Érdemes tehát megnézni, hogyan alakultak az utóbbi időben a TTF gázárak. Ahogy az az ábránkon is látszik, a nyár folyamán még nagyon kedvezőek voltak az árak: a 12-15 euró közötti sávban mozogtak. Sőt a fűtési szezon kezdetén is 20 százalékkal alacsonyabban álltak a tőzsdén a kurzusok, mint egy évvel korábban. A kormány azonban úgy gondolhatta, más kedvezményekkel érdemes a szavazópolgárok előtt elhúzni a mézesmadzagot, és így nem nyúltak az ősz folyamán a gázárakhoz. Pedig egy komoly csökkentés sokak számára jelentett volna anyagi segítséget, főleg, hogy az idei tél évek óta az egyik leghidegebbnek tűnik.
Sajnos, az utóbbi hetekben viszont komolyan emelkedtek a tőzsdei árak. Ebben vélhetőleg a hasonló pályán mozgó kőolaj drágulása is szerepet játszik, de a világszerte élénkülő gazdasági növekedéstől, vagy a dollár szárnyalásától - amely miatt az euróban jegyzett árak növekednek - sem független a történés. A tőzsdei jegyzés így jelenleg ott van, ahol 2016 elején állt a TTF gáz ára. Ráadásul a fent említett folyamatok (legyen szó az olaj áráról vagy a dollár esetleges további erősödéséről) azt vetítik előre, hogy a gáz piaci ára nem fog hirtelen összeomlani.
A "választási ajándékokat" a kormány szereti (legalább részben) mással finanszíroztatni, elég a korábbi rezsicsökkentésre, vagy a most radikálisan megemelt bérminimumra gondolni. Ezen logika alapján pedig azt lehet valószínűsíteni, hogy ebben a fűtési szezonban nem lesz rezsicsökkentés.
mfor.hu
