Orbán idén februárban kijelölte az elkövetkezendő 3,5 év legfőbb gazdaságpolitikai irányelveit, többek között a hazai munkanélküliségi ráta igen jelentős csökkentését. Ez a kormányfő szerint 3,5 százalékon rögzíthető, azaz mindösszesen 150 ezer munkanélküli országa a cél. Nézzük meg a kormányfrakció vállalásainak valós esélyeit a legfrissebb releváns statisztikák tükrében.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi gazdasági szervezet nyilvánosságra hozta 2016 márciusában a régió országainak munkanélküliségi és foglalkoztatási adatait, idén januárra vonatkoztatva. A jelentés kedvező rövidtávú makrogazdasági tendenciákról számol be a harmonizált munkanélküliségi ráta enyhülését illetően.
Az OECD országok munkanélküliségi rátája 0,1 százalékkal csökken idén januárra, ezzel közel 6,5 százalékos arányt produkálva. Ez mintegy 1,6 százalékponttal van elmaradva a 2013. januári munkanélküliségi rekordtól, míg 2014 azonos negyedéves időszakához képest a 2015. januári ráta 0,5 százalékponttal esett. Szerte a régióban 39,9 millió ember volt munkanélküli idén januárban a becslések szerint, ami még így is 9 millióval kevesebb, mint 2013 azonos időszakában. Ugyanakkor ez az érték még mindig 7,4 millió fővel több, mint a gazdasági világválság előtt volt 2008 áprilisában.
Az eurózóna 19 országában ez az arány szintén 0,1 százalékponttal csökkent, 10,3 százalékra, így folytatva a tavalyi évi csökkenő tendenciáját a munkanélküliségi rátának. Az eurót használó országok közül Szlovákiában lehetett mérni a munkanélküliség legjelentősebb enyhülését, 0,3 százalékponttal. A második legjelentősebb mérséklődést Írország, Luxemburg és Spanyolország produkálta 0,2 százalékponttal.
Dobogós helyet szerzett még a munkanélküliségi adatok lefaragásában az Egyesült Államok és Japán is, a maguk 0,1 százalékpontos csökkenésével. Ellenkező irányba változott ez a ráta Kanadában, ahol 0,1 százalékponttal feljebb kúszott a munkanélküliség. Még frissebb adatok tükrében úgy néz ki, hogy az Egyesült Államoknak sikerült viszonylag stabilan tartania ezt a januári 4,9 százalékos értéket még idén februárban is.
A magyarországi januári adatokat egyelőre még nem publikálta az OECD, de rápillantva a tavalyi év első negyedévétől decemberig tartó skálára megállapíthatjuk, hogy egy viszonylag egyenletes mérséklődése (a tavaly májusi visszaesés kivételével) figyelhető meg a hazai munkanélküliségi rátának, aminek a tavalyi mértéke egyelőre messze elmarad a kormány várakozásaitól.
Ugyanakkor a „teljes foglalkoztatottság” és a 3,5 százalék körüli munkanélküliség elérése, bár nagy falatnak tűnik, mégsem lehetetlen. A tervezett intézkedések (a foglalkoztatást helyettesítő támogatások megvonása, érintettek bevonása a közmunkaprogramba, kibővített közfoglalkoztatás) és az elmúlt időszakban felmutatott eredmények jó alapot adnak elméletben arra, hogy Magyarország Hollandiához hasonló munkanélküliségi adatokat produkáljon. Az átmeneti munka és abból adódó alacsony bérek azonban nem jelentik azt, hogy egyúttal a lakosság életszínvonala is jelentősen nőni fog.
Amennyiben az elmúlt 3 év összesített átlagait hasonlítjuk össze, akkor elmondható, hogy a 2013-as
10,1 százalékos munkanélküliségi ráta 2014-re 7,1, a tavalyi évre pedig 6,8 százalékra esett vissza.
A harmonizált munkanélküliségi ráta nemenként is érdekes képet fest. 2016 januárjára a női munkanélküliség 6,6 százalékon stabilizálódott, míg a férfiak esetében enyhe, 0,1 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető (6,4 százalékra).
Fontos megjegyezni, hogy míg a gazdasági válságot megelőző időszakban a nők munkanélküliségi rátája jóval megelőzte a férfiakét, addig a válságot követően az OECD jelentése szerint ezek a mérséklődő különbségek azzal magyarázhatók, hogy mind a válság maga, mind az abból való kilábalás aránytalanabbul érintette a férfi munkavállalók munkanélküliségi adatait a nőkéhez képest.
Mivel a hazai adatok még nem kerültek publikálásra, ezért a fenti januári OECD-átlagokat összevetve a tavalyi év utolsó negyedévének értékével, megállapítható, hogy nálunk 2015 decemberében 6,3 százalékon állt a női, és 5,9 százalékon a férfi munkanélküliség, ami ugyancsak megerősíti a feltevést, hogy a nők esetében enyhén magasabbak ezek az értékek.
A 2011 és 2013 közötti időszakban mindkét nem számára 8 százalék körül stabilizálódott a munkanélküliségi ráta. Az ezt követő időszakban mind a nők, mind a férfiak számára tandemben csökkent a munkanélküliség mértéke, de továbbra is fenntartva a nők szempontjából némileg magasabb értéket.
Lehotai Orsolya
mfor.hu
