Az Index írása szerint a hazánkban működő multinacionális élelmiszer-kiskereskedelmi láncok alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az élelmiszerárstop ellen. A panaszt augusztus 1-jén nyújtották be, és az indítványt az ítélkezési szünet ellenére is kiszignálták augusztus 17-én előadó alkotmánybíróra, ez pedig azt jelenheti, hogy hamarosan napirendre is tűzik a szabályozás vizsgálatát a testületnél.
Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70-140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás.
Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8%-os UHT tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.
Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotói jogkörével történt visszaélés is.
Álláspontjuk szerint az alkotmányjogi panasz keretében támadott árrendelet és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra lett kiterjesztve.
Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az Alaptörvényből levezethető szerződési szabadságot. A kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik az indítványozók tulajdonhoz való jogát, emellett a támadott jogszabályokkal összefüggésben a bírósághoz forduláshoz való jogukat is.