Az első dolgunk minden esetben a tulajdoni lap megtekintése legyen
Aki mostanában lakást vagy házat szeretne venni és rendszeresen bújja az ingatlanhirdetéseket, gyakran tapasztalja, hogy a jó lakások akár pár nap alatt gazdát cserélhetnek. Ezért, ha valaki meglát egy neki tetsző ingatlant, inkább sietve lefoglalja, nehogy más elvigye az orra elől. Az eladók ugyanis legtöbbször nem várnak, az viheti, aki először fizeti.
Az azonnali foglalózás azonban sok buktatót rejt magában. Nem tudhatjuk, hogy valóban a tulajdonosnak fizettünk-e, és az sem derül ki, hogy van-e valakinek haszonélvezeti joga az ingatlanon, netán a bérlővel határozott idejű szerződést kötöttek, amelynek lejártáig joga van a lakásban maradni. Hiába csábító tehát az új lakás, először meg kell bizonyosodni a tulajdonviszonyokról, és az esetleges terhekről – ezeket a tulajdoni lapról lehet leolvasni. Amíg nem láttuk egy ingatlan tulajdoni lapját, felelőtlenség egy fillért is kifizetni.
A tulajdoni lapok egyszerűen és gyorsan ki lehet kérni a földhivataltól akár közjegyző vagy ügyvéd segítségével, vagy egy másolatot bárki lekérhet a TakarNet-rendszerből (ez évente két alkalommal ingyenes). Minden ingatlannak van egy önálló helyrajzi száma, amely alapján a földhivatalban nyilvántartják az ingatlan legfontosabb adatait. Így azt, hogy mi az ingatlan minősítése, kik a tulajdonosai, illetve a rá vonatkozó terheket. Ezek a terhek sokfélék lehetnek, például jelzálogjog, haszonélvezet, végrehajtási vagy használati jog.
Ha úgy foglalózunk le egy lakást, hogy nem nézzük meg előtte a tulajdoni lapot, akkor, ha később visszalépünk a vételtől, mert például az eladó szüleinek haszonélvezeti joga van az ingatlanon, nem kérhetjük vissza a foglalót. Ugyanis ilyenkor tulajdonképpen elállunk a szerződéstől, és a mi hibánk, hogy nem voltunk kellően gondosak, amikor kifizettük a foglalót.Akár foglalót, akár előleget adunk, mindenképpen kérjük jogász közreműködését, mert különben egy vitában nehezen tudjuk bizonyítani állításunkat.
Foglaló vagy előleg – az örök kérdés
A foglaló és az előleg hasonló célt szolgál egy adásvételnél, a különbség akkor mutatkozik meg, ha meghiúsul az ügylet. Mindkettő része a vételárnak, és összege jellemzően az ingatlan árának 5-10 százaléka, akár több millió forint. Abban van különbség, hogy mi lesz a pénzzel, ha meghiúsul az adásvétel.
Az előleg mindig visszajár, akár az eladó, akár a vevő gondolja meg magát. A foglalót viszont csak akkor kell visszafizetni, ha a szerződés teljesítése meghiúsul, de olyan okból, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős. Például, ha a ház egy kiterjedt bozóttűzben leég, vagy az állam kisajátítja. Ha az eladó hibájából nem jött létre a szerződés, akkor a foglaló kétszeresét kell visszaadnia, míg ha a vevő lép vissza, akkor elesik a foglalótól.
Az előleg tehát elsősorban a vevő érdekeit szolgálja, hiszen beszámít a vételárba vagy visszajár. A foglaló viszont a vevő és az eladó számára is biztosítékként szolgál, mivel anyagi terhet jelent annak, aki miatt meghiúsul az adásvétel.
Ne csak a foglalóhoz kérjük közjegyző segítségét
Egy ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez mindenképpen szükséges közjegyző vagy ügyvéd közreműködése, mert a földhivatal csak az általuk készített okirat alapján vezeti át a tulajdonjog változását. A közjegyző előtt kötött ingatlan adásvételi szerződés egyik nagy előnye, hogy az abban foglalt kötelezettségek közvetlenül végrehajthatók. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét – például az eladó nem költözik ki a szerződésben vállalt határidőre, vagy a vevő nem fizet időben –, a másik félnek nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú évekig pereskednie.
A végrehajtási eljárás keretében ugyanis kérheti az ingatlan kiürítését, vagy a vételár egy részének, illetve egészének behajtását. Ha a közokiratban kötbért, illetve pénzvisszafizetést kötnek ki késés vagy nemteljesítés miatt, akkor ilyen esetekben nem kell pert indítani vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni, hanem azonnal indítható a végrehajtás a közjegyzői okirat alapján.
Nem feltétlenül kell a teljes adásvételi szerződést közjegyzői okiratba foglalni. Ha a szerződést már megkötöttük, arra is van lehetőség, hogy az eladó vagy a vevő egy egyszerűbb okiratban, úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban vállalja az ingatlan határidőre történő kiürítését vagy éppen a pénzügyi teljesítést.
A közjegyzői okirat nagy előnye, hogy megléte önmagában növeli a teljesítési hajlandóságot, ugyanis szinte nincs olyan szerződő, aki a végrehajtás lehetőségét kockáztatná. A közjegyzőnek továbbá az is kötelessége, hogy ismertesse a szerződést, így nem fordulhat elő, hogy valaki olyan dokumentumot ír alá, amelynek nincs minden elemével tisztában. Nem egyszer fordult már elő, hogy a közjegyző előtti aláírásnál lépett vissza az egyik fél a szerződéstől.
A közjegyző mindemellett meg is könnyíti az adásvétellel kapcsolatos teendőket azzal, hogy leveszi az ügyfelek válláról a földhivatali és egyéb hatósági ügyintézés terhét, valamint elkészíti az egyéb iratokat (például ingatlan-nyilvántartási kérelem, NAV adatlap, szükség esetén külön bejegyzési engedély). Az iratokat a szerződéskötést követően a közjegyző küldi meg a hatóságoknak.
