5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a kormány folyamatosan a nyugdíjasok megbecsüléséről beszél, ha ránézünk a számokra, akkor annyira nem látszik ez a megbecsülés, sőt. Ugyanakkor kérdés, hogy miből fakad ez az ellentmondás, hiszen az Orbán-kabinet visszahozta a 13. havi nyugdíjat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit, valamint az Oltalom Rádió közös műsora, a Nyugdíjszerviz Karácsony Mihállyal és Süle-Szigeti Bulcsúval. Magyarország első szolgáltató podcastja, ahol minden érintett választ kaphat kérdéseire. Egy műsor, amelynek témái előbb-utóbb minden családban előkerülnek.

A 13. havi nyugdíj éves szinten nézve körülbelül egy 8 százalékos emelésnek felel meg. A problémát az okozza, hogy a magyar nyugdíjak kizárólag az inflációt figyelembe véve nőnek, így nem tartalmazzák a modernizációból fakadó plusz költségeket. Például a netezés, a mobiltelefonozás terheit, amelyek nélkül lassan egyszerűbb ügyintézéseket sem lehet elvégezni. Nem véletlen, hogy az elszegényedés az időskorúak között annál nagyobb, minél régebben mentek nyugdíjba.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Ezt a problémát orvosolja némileg a gyakran használt úgynevezett svájci indexálás, amikor a bérek növekedését is figyelembe veszik a nyugdíjak emelésekor. Az ugyanis ökölszabály, hogy a bérek rendszerint jobban növekednek az inflációnál, jobban tükrözik a piaci folyamatokat, mint önmagában az inflációs index.

A Bankmonitor munkatársa, aki a mostani Nyugdíjszervizünk egyik szakértője lesz, ki is számolta, hogy mennyi lenne most az átlagnyugdíj a svájci indexálással? Mint cikkében jelzi, a svájci indexálás magyarországi eltörlésével a nyugdíjemelések már egyáltalán nem igazodnak a bérdinamikához, ezért érdemes megnézni, mekkora lenne az átlagnyugdíj, ha az utóbbi évtizedben az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos súlyozású átlagával emelték volna a nyugdíjakat.

A nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől

Korábban hosszú ideig (2001-től 2010-ig) alkalmazták a köznyelvben „svájci indexálásnak” nevezett módszert Magyarországon, ami 50 százalékban az inflációt, 50 százalékban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. Azonban már több mint egy évtizede (2012-től) kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, legalábbis elvileg.

A pusztán inflációkövető nyugdíjemelés a társadalmon belül a nyugdíjasok relatív lecsúszásához vezetett: az utóbbi évtizedben rendkívül erőteljes bérnövekedés ment végbe, miközben az infláció viszonylag alacsony volt, így a nyugdíjak sokkal kevésbé emelkedtek a béreknél. A nyugdíjak leszakadása a hivatalos számokból is kiolvasható: 2014-ben 67,6 százalék volt az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa, míg 2022-ben már alig 54,5-ot ért el a mutató – bár ez a 13. havi nyugdíj visszaépítésének hatását nem veszi figyelembe.

Mennyi lenne az átlagnyugdíj a svájci indexálással?

A Bankmonitor most 2013-tól kezdődően megvizsgálta, miként emelkedett volna az átlagnyugdíj akkor, ha minden évben pontosan 50-50 százalékban az adott évben magasabb infláció (általános vagy nyugdíjas infláció) és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

Látható, hogy a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére. A Bankmonitor becslése szerint 2024-ben 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3 százalékkal több lenne a juttatása.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani: 9,3 százalékkal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. (Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.)

Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz!

A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek telefonon és írásban. Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke május 24-én hétfőn 16 óra 30 perctől élőben válaszol.

Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Tervezett további témák:

  • Mire számíthatnak nyugdíjba vonuláskor azok, akik magánnyugdíj pénztártagok maradtak?
  • Mennyivel számíthatnak kevesebbre (százalékosan) az állam által nyújtott nyugdíjnál?
  • Sokan a nyugdíjba vonulás előtt döntenek úgy, hogy visszatérnek az állami rendszerbe, mert jobban járnak. Tényleg jobban jár az, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe?
  • Lépéskényszer a magyar nyugdíjrendszerben, ez mit jelent?
  • Az Európai Unióban 2021-ben a nyugdíjakra átlagosan a hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát fizették ki a tagállamok. Meddig tartható a magyar 7 százalék?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!