Bár az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári tagok egyre tudatosabbak, szükség lenne arra, hogy a mainál sokkal szélesebb körben váljanak ismertté az öngondoskodás előnyei, lehetőségei – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a vele együttműködő kasszák első negyedéves eredményeit ismertetve. Az érintett pénztárak tempósan kezdték az idei évet: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a teljes vagyon az első negyedév végén meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez éves szinten 8 százalékos emelkedésnek felel meg. Az érintett egészség- és önsegélyező pénztárak a múlt évhez képest 43 százalékkal több alkalommal finanszírozták a tagok által összesen 10,8 milliárd forint értékben igénybe vett szolgáltatásokat. Az egyéni befizetések mértéke az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 23,5 százalékkal, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál pedig 32 százalékkal emelkedett. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke szerint az öngondoskodás adta lehetőséggel sokkal többen is élhetnének, ám sokan nem ismerik annak előnyeit, köztük az állam által biztosított támogatásokat és az öngondoskodási piacon az egyik legjobb alternatívát nyújtó pénztárakat. Az ÖPOSZ szakértői szerint a magánszemélyek jól felfogott érdekfelismerésén túl a pénztárak, a munkáltatók aktív szerepvállalására, de az állam támogató közreműködésére is nagy szükség van.
A folytatódott a növekedés az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő pénztáraknál. Az első negyedév végén az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1279 milliárd forintot, ez pedig jelentős, közel 8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ötéves távlatban ez közel 50 százalékos gyarapodásnak felel meg. Az egy főre jutó vagyon éves összevetésben 7,6 százalékkal 1,14 millió forintra emelkedett.
Vagyongyarapodás és tagdíjboom
Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke az önkéntes nyugdíjpénztárak eredményeit értékelve közölte, hogy a tagdíjbevétel 27 százalékkal 31 milliárd forintra nőtt. Az pénztártagok egyéni befizetéseinek összege - az újonnan bevezetett módszertan szerint – 23,5 százalékkal 14,5 milliárd forintra emelkedett. "Örömteli, hogy a munkáltatói hozzájárulások 16 százalékkal 8,6 milliárd forintra emelkedtek, mert a munkáltatóknak kulcsszerepe van abban, hogy segítsék munkavállalóikat a felelős gondolkodásban, a megfelelő mértékű megtakarítások kialakításában . A munkáltatói aktivitás növekedésében szerepe volt annak, hogy a tavalyinál alacsonyabb adóterheléssel járulhatnak hozzá az alkalmazottak pénztári megtakarításhoz" - emelte ki dr. Kravalik Gábor. A munkáltatói befizetések emelkedése azért is kiemelten fontos, mert 2017 első negyedévében közel 10 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Tehát a munkáltatói befizetéseket nézve lényeges fordulat történt" - emelte ki dr. Kravalik Gábor.
43 százalékkal többször
Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészség- és önsegélyező pénztárak is sikeres negyedévet zártak. Összesített vagyonuk 49 milliárd forintot tett ki, ami 1,7 százalékos növekménynek felel meg. Dr. Kravalik Gábor azonban hangsúlyozta, hogy az egészség- és önsegélyező pénztáraknál nem elsősorban a vagyongyarapodás a legfontosabb mutató, hanem az, hogy a kasszák mekkora összegben és hány alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat. "Ebben a tekintetben kiváló negyedévről beszélhetünk. Több mint 2,3 millió alkalommal vállalták át az egészség- és önsegélyező kasszáink a szolgáltatások díját, összesen 10,8 milliárd forint értékben" - tette hozzá. Az is mutatja az egészség- és önsegélyező kasszák népszerűségét, hogy a tagok egyéni befizetései 32 százalékkal 4,7 milliárd forintra emelkedtek.
Töretlen bizalom és jövőbeli létszámnövekedés
A negyedéves adatok alapján, elsősorban a tagok egyéni befizetéseinek jelentős növekedéséből az látszik, hogy a pénztártagok bizalma továbbra is töretlen és nagyon fontos számukra a pénztárakon keresztüli takarékoskodás, akár a nyugdíjas évekről, akár egészség-megőrzésről van szó.
Az elnök azt is elmondta: "Kedvező, hogy a munkáltatók hozzájárulása idén nőtt, azt reméljük, hogy utóbbi még nagyobb volumenben emelkedik a jövőben, részben a már említett alacsonyabb adóterhelés miatt. A pénztári takarékoskodáshoz járó adó-visszatérítés és a nettó reálbérek emelkedése pedig az egyéni tagdíjaknak adhat támaszt a jövőben. Korábbi javaslatunk szerint elvben lenne arra is mód, hogy a munkáltató és a pénztártag közös előtakarékosságát a jelenlegi kedvezmények kibővítésével is tovább ösztönözze a jogalkotó. Mindezek eredőjeként arra számítunk, hogy az utóbbi időszakban stagnáló pénztári létszám bővülésnek indul".
