Sajnos ez nem jó megoldás a valóban létező problémára, a falvak elnéptelenedésére. Az emberek nem jókedvükben költöznek el ezekből a kis falvakból, hanem azért, mert egyrészt nincs munka, másrészt nem jó az oktatás színvonala.
A rendszerváltás előtt a kisvárosokba telepített feldolgozóipar, a TSZ melléküzemágak és maguk a TSZ-ek is felszívták a munkaerőt, de az ilyen jellegű helyi feldolgozóipar nagy része leépült, a TSZ-ek bezártak, és ma már a mezőgazdaságba sem kell sok ember: 3-4 gazda 10-20 emberrel megműveli egy teljes falu határát, ugyanis a támogatási rendszer miatt mindenkinek legegyszerűbb extenzív növénytermesztést végezni (búza, kukorica, napraforgó, stb.), mint a nagyobb hozzáadott értékű, munkaigényesebb termelést (pl. virág, zöldségfélék, gyümölcs, melegházak, stb.). Nonszensznek tartom egyébként, hogy Magyarország - kiváló mezőgazdasági adottságai ellenére - feldolgozatlan gabonákat exportál óriási mennyiségben (https://www.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:120/Az+%C3%A9lelmiszergazdas%C3%A1g+k%C3%BClkereskedelme), ahelyett, hogy elmozdulnánk a munka és tőkeigényesebb növények illetve a feldolgozottabb termékek irányába. Ha ez megtörténne, akkor ez valószínűleg sok munkahelyet teremtene, és a falusi munkahelyhiány egy része el is tűnne.
A másik probléma az oktatás. Az országos kompetenciafelmérés 17. oldalát érdemes megnézni:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2018/Orszagos_jelentes_2017.pdf
Magyarországon - sajnos - az iskolások eredményei a legnagyobb mértékben attól függenek, hogy mekkora településen laknak, ez a meghatározó. Legrosszabb eredményeket a falvak érnek el, ezután jönnek a kisvárosok, majd a megyeszékhelyek, s végül a főváros. Ilyen eredmények mellett nyilvánvalóan senki nem akarja a falusi iskolákba járatni a gyerekét (egyébként ez nem evidens, és nem minden országban van így!).
A programnak tehát jelenlegi formájában az lesz az eredménye, hogy a pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek (mivel ingyen kapnak házat), majd munkalehetőség híján naponta órákat fognak ingázni, a kicsit is ambíciózusabbak pedig a városokba fogják behordani gyerekeiket, így ők is órákat fognak értelmetlen utazással tölteni. A többiek számára pedig maradnak a falusi iskolák, ám a magyar társadalmi mobilitás már így is elég gyenge, és ez még inkább mélyíteni fogja a szakadékokat.
A falvak elnéptelenedésének problémája eleve nehezen kezelhető feladat, hiszen az urbanizáció világszerte zajlik, de ha eleve nem az alapproblémára: a munkalehetőségek hiányára és a gyenge oktatásra fókuszálunk, akkor ez a program önmagában haszontalan, sőt káros lesz.
És ha már haszontalanság: a gyerekek nyelvi fejlesztésére a kormány sok tízmilliárdot kíván fordítani, ami nagyon jó hír (az angoltudás ma már lassan olyan mint 100 éve az írás-olvasás ismerete - akár tetszik, akár nem), de a bejelentett tervek itt is inkább az értelmetlen pénzszórás irányába mutatnak. Ahelyett, hogy a gyerekeket kivinnénk két hétre külföldre, méregdrágán, van sokkal olcsóbb, és hatékonyabb megoldás, amiről már írtam korábban:
https://alapblog.hu/egy-stadion-hany-angoltanar/
Anyanyelvi tanárokat kell a magyar iskolákba hozni, ami sokkal kevesebbe kerül (ráadásul így az elköltött pénz egy része idehaza marad, mert itt fogyasztják el), és tartós tudásszint-emelkedést hozhat.
Értem a kormányzati intézkedések célját, nagyjából egyet is tudok velük érteni, de a fenti megoldások nem fogják segíteni a problémák valós kezelését.
