Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések után járó adójóváírás (ahogy a személyi jövedelemadótól szóló törvény fogalmaz: rendelkezés az adóról) úton-útfélen felbukkan, ám hogy az ebben megtakarított pénzünket mire is költhetjük, azt sokan nem tudják. A nyugdíjpénztár elég egyszerű: időskori megtakarítás. Az egészségpénztárak azonban legtöbb esetben önsegélyező pénztárakként is működnek, és mint ilyen, nem csak a fejfájáscsillapító vásárlásárara vehetjük igénybe az általuk nyújtott szolgáltatást.
Az önsegélyező pénztári funkciók – hasonlóan az egészségpénztári szolgáltatáshoz – gyakorlatilag azonnal kifizethetők a megtakarító pénztártagnak, ám különbség, hogy
a számlán levő pénz csak a jóváírást követő 180 napon túl használható fel,
függetlenül attól, hogy az tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adományból származik. Közös viszont mindkettőben, hogy harmadik társukhoz, a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan
a befizetések után 20 százalék, de évente legfeljebb 150 ezer forint adójóváírás jár,
ami azt jelenti, hogy az így visszakapott adó is felhasználható a szolgáltatásra.
De lássuk, mik is a legfontosabb önsegélyezési lehetőségek!
A közelmúltban már lapunk is beszámolt arról az egyre népszerűbb lehetőségről, hogy az önsegélyező keret terhére törleszthető a lakáscélú jelzáloghitel. Ennek maximum mértéke a minimálbér 15 százaléka (idén 34 800 forint), de természetesen legfeljebb a törlesztőrészlet. Ám ezzel a lehetőséggel előtörlesztésre is lehetőség nyílik. Kérhető közvetlenül a hitelszámlára történő átutalással, illetve a törlesztés befizetésének igazolását követően a folyószámlára utalással is.
Hajrá, gyerekek!
Szintén önsegélyező szolgáltatásként igényelhető a születési, örökbefogadási támogatás, melynek összege 1 millió forint lehet. Ez a gyermek születése vagy örökbe fogadása után 120 napon belül kérhető. Tekintettel arra, hogy a 150 ezer forintos adójóváírás 750 ezer forint befizetést igényel (a kettő együtt ugye csak 900 ezer forint, és ebből lejönnek a pénztár működési, likviditási költségei),
érdemes az ilyen célú támogatás igénybe vétele előtt bőven elkezdeni takarékoskodni,
már csak azért is, mert – mint említettük – az igényelt összegnek legalább 180 napja a pénztári számlán kell lennie.
A gyerkőc megszületését követően sem kell saját, párnacihában tartott megtakarításunkra hagyatkoznunk. Szintén önsegélyezés keretében kérhető a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj kiegészítése az ellátás alapjául szolgáló összeg, azaz a nettó fizetés összegéig. Kérhető továbbá a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj kiegészítése is, legfeljebb annak összegével.
A kisbaba nevelését is tudjuk finanszírozni megtakarításunkból. Az egészségpénztári keret terhére babaápolási cikkek is vásárolhatók, ennek feltétele, hogy a termék ORKI, OGYÉI, CE, EMKI, KI számmal rendelkezzen vagy vámtarifa-besorolás alapján gyógyászati segédeszköznek minősüljön. Így például egészségpénztári összegből megvásárolható akár törlőkendő, pelenka, cumi, cumisüveg, anyatejgyűjtő zacskó, fürdető, fültisztító stb. is. Itt megjegyezzük, mivel ezek beszerzése az egészségpénztári keret terhére megy, ezért itt nem szükséges, hogy a felhasznált összeg 180 napja a számlán pihenjen.
A nagyobb gyermeket sem kell saját zsebből fizetnünk. Beiskolázásra is elkölthetjük önsegélyező megtakarításunkat, ennek maximuma az adott évi minimálbér összege, 2023-ban tehát 232 ezer forint. A családi pótlékra jogosult személy akár a gyerek középiskolás korában is
vásárolhat tankönyvet, tanszert, ruházatot,
sőt a 25. évét be nem töltött egyetemista „kisgyerek” is kaphat a szülőktől segítséget tandíjra, kollégiumi díjra, mi több, albérlet kifizetésére is!
Ha beüt a krach…
Megbetegszünk, táppénzre megyünk, ami fizetéskieséssel jár. Az önsegélyező keretből azonban megoldható, hogy akkor is megkapjuk a megszokott „havi apanázst”, ha épp betegek vagyunk: a pénztár kiegészítheti a táppénzünket az annak alapjául szolgáló összegig.
Hasonló a helyzet, ha valami miatt elveszítjük állásunkat. A munkaügyi központból kapott álláskeresési járadékot kiegészítheti a pénztár ugyancsak önsegélyezés címén az annak alapjául szolgáló összegig, azaz a havi fizetésünkig.
Otthoni gondozás, idősgondozás is fizethető az önsegélyező pénztári megtakarításunkból, ennek felső plafonja az úgynevezett szociális vetítési alap (tavalyig nyugdíjminimum néven futott), azaz 28 500 forint.
És ha valamely szerettünk eltávozik, akkor is jól jön az ilyen megtakarítás. Ugyancsak az önsegélyezés keretében a temetés igazolt költségéig kérhető támogatás hátramaradottak segélyezésére.
Külön kategóriát képeznek azok, akik az úgynevezett védendő fogyasztók körébe tartoznak, melyről a villamos energiáról szóló törvény rendelkezik. Ők vagy szociális okból kerülhetnek ebbe a körbe, vagy fogyatékkal élnek. Az ő közüzemi kiadásaik (áram, gáz, víz, csatorna) ugyancsak finanszírozhatók az önsegélyezés keretében, melynek maximuma a minimálbér 15 százaléka, azaz idén 34 800 forint.
Fontos kiemelni, hogy
nem minden pénztárnál lehet igényelni minden szolgáltatást.
Annak, hogy melyik önsegélyezéssel foglalkozó pénzintézetnél pontosan mi is vehető igénybe, annak érdemes jól utánajárni például az egyes pénztárak honlapján!
Az adóbevallás, így az adójóváírásról szóló rendelkezések időszakában is vagyunk. Az önsegélyező pénztári egyenlegünk feltöltését segíti, ha minél hamarabb kiegészítjük, jóváhagyjuk az adóhatóság által elkészített bevallástervezetet. Ugyanis a rendelkezés révén jóváírt összeg ugyanúgy beleszámít az önsegélyező alapba,
minél hamarabb átutalják az összeget, annál hamarabb lesz meg a szükséges 180 napos „parkoltatás”.
Tudni kell, hogy ha több egészség- és/vagy önsegélyező pénztár tagjai vagyunk, akkor is legfeljebb az egyik számlánkra kérhető a visszajáró személyi jövedelemadó jóváírása. Így tehát ha egy baba érkezésére szeretnénk félretenni, akkor azt a pénztárat jelöljük meg a rendelkezés során, amelyiknél igénybe vehető a születései támogatás!
