<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
MTI

Ezt a GKI Gazdaságkutató Zrt. mutatta ki. Azt is megállapították, hogy nagy szükség lenne egy átfogóbb szociális támogatási rendszerre.

A veszélyhelyzet alatt a kormány három hónap helyett akár öt hónapig is biztosíthatta volna az újonnan munkanélkülivé váló emberek ellátását - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

A GKI megvizsgálta hogyan alakultak 2012 és 2020 között a munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek és az ebből munkanélküli ellátásokra kifizetett összegek. Megállapították, hogy a befizetett 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból 2012 és 2020 között 600 milliárd forint került munkanélküli ellátásra, így 2021-re az államháztartásnak 1100 milliárd forintos többlete származott a munkanélküliek ellátására befizetett járulékokból.

A GKI szerint ez azt jelenti, hogy 2020-ban a többletből az összes akkori álláskereső teljes éves ellátását lehetett volna finanszírozni az addigi szabályok mellett, és még mindig több évre elegendő támogatási összeg maradt volna az államkasszában. Amennyiben a közmunka programot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra. Ez a három hónapos helyett akár egy vészhelyzeti 5 hónapos támogatási időszakot is lehetővé tett volna az újonnan munkanélküli ellátásban részesülőknek - hangsúlyozta a GKI.

Az adatok azt mutatják, hogy nagy szükség lenne egy átfogóbb szociális támogatási rendszerre, ami a jelenlegi három hónapos támogatási időn túl is kellő támogatást nyújt az álláskeresőknek a foglalkoztatásba való visszatérésig.

Közölték, hogy minden magyar munkavállaló a bruttó bérének 1,5 százalékát munkaerő-piaci járulékként fizeti be a költségvetésbe, saját munkanélkülivé válásának esetére, hogy ellátást kaphasson.

 

A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér, így 2020-ban az érintettek legfeljebb havi 161 ezer forintot, összesen pedig maximum 483 ezer forintot kaphattak. Ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott.

Kiemelték, álláskeresési járadékhoz 2020 végén 78 ezer, szociális ellátáshoz pedig 72 ezer álláskereső jutott, miközben 141 ezer munkanélküli semmilyen támogatást nem kapott. A támogatás megszerzéséhez a másik lehetőség a közfoglalkoztatásban való "ideiglenes" elhelyezkedés, a minimálbér csaknem feléért, ami tavaly havi bruttó 82 ezer forintot jelentett.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.