2019. augusztus 5. 12:47

Korábbi mélypontjai közelében járt a forint pénteken, a 328 forintot is súrolta az euró ára. Vajon ez csak nálunk következett be, vagy más feltörekvő piaci devizáknál is? Kérdés, milyen távot vizsgálunk, de a forint a leggyengébbek között van. A horvát kuna pedig erősödik.

Történelmi mélypontok közelében járt a forint, 327,95 is volt az euró a múlt hét utolsó napján, amire eddig még csak párszor volt példa. A történelmi rekord tavaly júliusban 330,895 volt az Investing.com szerint. Most júliusban 328,18, tavaly szeptemberben pedig 329,36 forintos lokális csúcsokat mértek az EUR/HUF árfolyamnál.

Vajon ez csak Magyarországon van így, vagy esetleg másutt is? – merül fel a kérdés. Felrajzoltunk hát pár grafikont, az elsőt az utóbbi másfél évre, öt kelet-közép-európai devizáról. Azért pont másfél évre, mert az euró/forint több éves stagnálás és sávozás után már tavaly nyár elején is megindult és tavaly júliusban tetőzött. Indokoltnak látszott inkább egy nyugalmasabb, semlegesebb időszakhoz viszonyítani.

Az derült ki, hogy a forint ez időszak alatt valóban a leggyengébb volt a térségbeli devizák között. Míg az euró/forint árfolyam (narancssárga vonal) 5,66 százalékkal emelkedett, az euró/zloty (vörössel) csak 4,11-el.

Erős a kuna

A cseh koronából 1,7, a román lejből (zölddel) 1,5 százalékkal többet kellett adni egy euróért, mint másfél éve. (Lásd baloldalt a tengelyen.) A horvát kuna viszont fél százalékkal még erősödni is tudott, ingadozása is jóval kisebb. Az utóbbi hónapokban megint erősebb lett, ami nem jó hír a magyar nyaralóknak. Bár nem is annyira a kuna árváltozása jelentős, hanem inkább a forinté.

Egyébként az az igazság, hogy sokféle időszakot választhatunk, és mindig kicsit másféle eredmény jön ki. Az utóbbi öt évre például eltérő a kép, a román lej veszi át a vezetést hét százalék körüli gyengüléssel. Forintból 4,3, zlotyból 2,6 százalékkal kell többet adni egy euróért, mint öt éve.

A korona és az árfolyamküszöb

Öt év alatt a horvát kuna (sötétkékkel) 3,2, a cseh korona 7,6 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Így a forint mintegy hét százalékkal értékelődhetett le kunában számolva. A cseh koronánál (világoskékkel) az óriási erősödés az után jött, hogy megszüntették a svájci frankéhoz hasonló árfolyam-küszöböt.

Az is látható az öt éves grafikonon, hogy az euró/lengyel zlotynak 2016 elején, majd 2016 végén is volt egy-egy hegyes árfolyamcsúcsa. (De nem ekkor volt rekord gyenge a zloty, hanem sok évvel korábban.) A román lej ez év elején gyengült be hirtelen, de alapvetően sok éve folyamatosan gyengülő pályán mozog. Úgy látszik, mindegyik térségbeli devizának vannak jobb és rosszabb korszakai.

A jegybankunk a hibás?

A Concorde Blog csak az utóbbi egy évet és csak a zlotyt meg a koronát vizsgálta. Arra jutott, hogy “éves szinten az euróval szemben a cseh korona (CZK) 0,2 százalékot, a lengyel zloty (PLN) 0,5 százalékot, míg a forint (HUF) 1,9 százalékot gyengült”.

Szerintük “ezt részben magyarázhatja, hogy mindkét ország esetében az irányadó ráta magasabb, a magyar 0,9 százalékkal szemben a lengyel kamat 1,5, a cseh – több emelés után már – 2 százalék”. De számos más olyan elemzői és brókervéleményt lehetett az utóbbi egy-két évben olvasni, amely hasonló véleményen volt, és a jegybanki politikát sejti a devizánk mozgása mögött.

Elszalad 330-ig is?

Számos korábbi cikk és blogbejegyzés szerint a forint alapvetően lassú gyengülésre van ítélve. Az MNB ugyanis egyike a leginkább lazításpárti, galamblelkű, alacsonykamat-párti jegybankoknak a világon. Az infláció eközben legalábbis nem alacsony. (A témában laptársunkon, a Privátbankáron több ilyen cikk olvasható itt»»», itt»»» és itt»»».) Úgy is mondhatjuk, hogy a szakértők előre megmondták.

Rövid távon, amint pénteken írtuk, két brókercég elemzései szerint a 327,50 vagy a 328,0 forintos szintek áttörése esetén az EUR/HUF árfolyam könnyen elszaladhat 330-ig is. Az első említett szint már pénteken elesett.

Egzotikus devizák és a forint

A nemzetközi tőkepiaci hangulat is nyilván nagyban befolyásolja a feltörekvő piaci devizák értékét, de különböző mértékben. Érdemes-e olyan egzotikusabb, híres feltörekvő piaci pénznemekhez hasonlítani forintunkat, mint az orosz, török, brazil vagy dél-afrikai fizetőeszközök?

Amint a harmadik ábrán látható, a mozgások iránya egyes időszakokban talán megegyezik, a forint kis mértékben van, hogy követi ezeket a devizákat. De ezek a pénzek általában sokkal volatilisebbek, sokkal szélesebb tartományokban mozognak. Magas infláció, politikai krízisek, egyes nyersanyagok árfolyama, sok minden befolyásolja őket, néha szélsőséges mértékben.

Ég és föld

Öt év alatt az euró török lírában például 115 százalékkal ment fel, tehát a török pénz értékének több mint felét elveszítette. Az orosz rubel pedig nagyjából a harmadát, mivel 49 százalékkal drágult náluk az euró. A forint és ezek a devizák ég és föld, vagy alma és körte, nagyon eltérnek egymástól.