Bérmegállapodás: nehéz szülés volt
Hónapokon keresztül tartó tárgyalássorozat után január végén született meg a bérmegállapodás, így a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum csak február 1-től hatályos. A mostanihoz hasonló helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt.
Nehéz heteken vannak túl a bértárgyalásokban részt vevő felek, hiszen a következő évben adandó legkisebb bérekről a megszokottól eltérően nem tavaly év végén, hanem csak január 25-én született megállapodás. Ennek értelmében februártól a minimálbér bruttó értéke négy százalékkal, vagyis 161 ezerről 167 ezer 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 210 ezer 600 forintról 219 ezer forintra nőtt.
Rögzítették azt is, hogy a 2021 első felének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, köztük a bérek helyzetét is. Noha a bérmegállapodás arra is kitért, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken – a korábbi, hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint –, akkor a minimálbér havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 ezer 100 forintra emelkedik.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemet mondott a megállapodásra, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) bólintott rá az országos béralkura. A megállapodás azonban így is érvényes.
Nagyon távolról indultak
A bértárgyalásokon kialkudott legkisebb bérek minden évben hosszas egyeztetések után születnek meg, most ez különös nehezen ment. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke keservesnek nevezte az idei tárgyalássorozatot.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az egyeztetések tavaly november végén kezdődtek. Ekkor a felek álláspontjai nagyon messze álltak egymástól: a munkáltatók a járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben egyáltalán nem akartak béremelést, a szakszervezetek viszont akkor még 10 százalék körüli emelést akartak kiharcolni. A munkaadók a tárgyalások elhalasztását is felvetették addigra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból. A szakszervezeti oldalról felmerült egy erős érv, miszerint Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a V4-ekhez és Romániához képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.
A következő tárgyalásokon – még ha hajszállal is – közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja, a megegyezés érdekében mindkét oldal számított járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére. A szakszervezeti oldal továbbment, majd közölték, hajlandók engedni a 7,5 százalékra levitt bruttó béremelési igényükből is, amennyiben a kormány csökkenti a dolgozókat terhelő adó vagy járulékok egyikét.
Többlépcsős emelés is tervben volt
A járványhelyzet és a gazdaság alakulásának bizonytalansága miatt felvetődött a többlépcsős béremelés lehetősége is. Ennek lényege az lett volna, hogy január 1-től három százalékkal (vagyis az infláció tervezett mértékével megegyező mértékben) emelkedtek volna a bérek, és meghatározták volna azt is, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben nőnek tovább a fizetések.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
– A többlépcsős megoldástól egyik fél sem zárkózott el – mondta korábban Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A 2020-ra kötött bérmegállapodás azon alapult, hogy az infláció, a GDP és a munkáltatói járulékcsökkentés megteremti a béremelés forrását – érveltek a munkáltatók. Ehhez képest a 2020-as gazdasági adatok alapján a nyolcszázalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, és három százalék volt az infláció, a termelékenységi mutató öt százalékponttal esett.
Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a december 30-i kormányülésre szerette volna lezárni a bértárgyalásokat, 2020 legvégéig sem jutottak döntésre a felek. A kormányoldalt képviselő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár december 30-án, a tavalyi utolsó egyeztetés után azt mondta, a megállapodást a gazdasági bizonytalanság nehezíti, ugyanis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatai között nem volt „szakadéknyi különbség”. A kormány végül rendeletben rögzítette a minimálbér-tárgyalások sikertelenségét.
Utalások innen-onnan
A minimálbér összegének megállapítása nem csak a munkavállalóknak fontos pont. Ez alapján határozzák meg a gyedet, a táppénzt, az álláskeresési járadékot és bizonyos béren kívüli juttatások összegét. Közben az év végén a jegybank, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) is tett egy finom utalást arra, hogy nem csak inflációval megegyező mértékű emelés történhet. A PM január elején jelentette meg a 2020–2024-es makrogazdasági prognózisát, amelyből kiderült, a bruttó átlagbér a várakozások szerint 4,7 százalékkal emelkedhet 2021-ben. Ebből pedig kiolvasható volt, hogy a kormány is 4-5 százalék közötti minimálbér-emelésre gondolt.
2021 elején a munkaadók háromszázalékos emelési javaslattal álltak elő, a munkavállalói képviseletek öt százalékot akartak elérni. Január közepén már látni lehetett, hogy a munkaadók hajlandók lennének továbbmenni, és el tudnák fogadni a megállapodást négyszázalékos szinten. Mindezt azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen lévők, az álláskeresők, az összes olyan ember, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban, megkaphassa az emelt összeget – mondta a Piac & Profitnak Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Mindeközben a MASZSZ továbbra is kitartott az ötszázalékos bérkövetelés mellett. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy a MASZSZ nem írta alá a megállapodást, 2015-ben és 2018-ban sem fogadták el az akkori emelést. Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője, mint lapunknak elmondta, a két-háromezer forintos különbség, amelyen ment az alkudozás, nem vitte volna csődbe a magyar cégeket.
– A hazai vállalkozások sem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák cégek, ahol hét százalék feletti emelés volt. Ezt a pénzt Magyarországon is ki lehet termelni.
Ahol már biztosan nőttek a fizetések
A kecskeméti Mercedes gyárban kétéves bérmegállapodással zárultak az egyeztetések a Mercedes és az érdek-képviseleti szervezetek között tavaly decemberben. A felek az alapbér lépcsőzetes, fix mértékű emeléséről állapodtak meg, amely április 1-jétől kezdődően összesen 90 ezer forintos bruttó béremelést jelent a következő két évben. A Sparnál január elején döntöttek a fizetésekről: továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a Spar Hűségprogram és a munkavállalók 10 százalékos vásárlási kedvezménye is. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint. Az emelés 6,1 százalékos, tavaly a próbaidős bér 235 ezer, az állandó pedig 245 ezer forint volt. Az Aldinál a legtöbb pozícióban legalább négy százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a nyolc százalékot is elérte. A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben nyolc órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 ezer 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 ezer 100 forint.
