Bérmegállapodás: nehéz szülés volt

Nehéz heteken vannak túl a bértárgyalásokban részt vevő felek, hiszen a következő évben adandó legkisebb bérekről a megszokottól eltérően nem tavaly év végén, hanem csak január 25-én született megállapodás. Ennek értelmében februártól a minimálbér bruttó értéke négy százalékkal, vagyis 161 ezerről 167 ezer 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 210 ezer 600 forintról 219 ezer forintra nőtt.

Rögzítették azt is, hogy a 2021 első felének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, köztük a bérek helyzetét is. Noha a bérmegállapodás arra is kitért, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken – a korábbi, hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint –, akkor a minimálbér havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 ezer 100 forintra emelkedik.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemet mondott a megállapodásra, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) bólintott rá az országos béralkura. A megállapodás azonban így is érvényes.

Nagyon távolról indultak

A bértárgyalásokon kialkudott legkisebb bérek minden évben hosszas egyeztetések után születnek meg, most ez különös nehezen ment. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke keservesnek nevezte az idei tárgyalássorozatot.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az egyeztetések tavaly november végén kezdődtek. Ekkor a felek álláspontjai nagyon messze álltak egymástól: a munkáltatók a járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben egyáltalán nem akartak béremelést, a szakszervezetek viszont akkor még 10 százalék körüli emelést akartak kiharcolni.