Ha év végi bónusznak, prémiumnak, esetleg az ajándékvásárlás után megmaradt pénznek keres helyet (és az nem a villanyszámla), akkor itt az utolsó lehetőség: a nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokra ugyanis az állam a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényben leírtaknak megfelelően adó-visszatérítést ad. Mégpedig nem is keveset!
Íme a lehetőségek:
Önkéntes pénztárak
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, vagy ha úgy tetszik, a nyugdíj- és egészségpénztárakba az adott évben befizetett összegek 20 százalékát kitevő adójóváírás jár. Sőt, ha az egészség és/vagy önsegélyező pénztárban legalább 24 hónapra köt le valamekkora összeget, vagy prevenciós szolgáltatásért fizetett az egyéni számlaegyenlegéről, akkor ennek az összegnek 10 százalékára is adójóváírást vehet igénybe. Arra azonban figyelni kell, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó előírások alapján igényelt jóváírás összege nem lehet több 150 ezer forintnál.
Fotó: Depositphotos
Ha valakinek több pénztári tagsága is van, akkor is csak egy, az általa kiválasztott pénztárba kérheti az adó visszatérítését.
Ahhoz, hogy valaki teljes egészében kihasználja ezt a lehetőséget, 750 ezer forint befizetése szükséges. Fontos kiemelni, hogy
nemcsak a számlatulajdonos befizetései alapján jár az adó-visszatérítés, hanem a munkaadó, esetleg rokonok, barátok neki teljesített befizetései után is.
Az egészségpénztári megtakarítás nagy előnye, hogy annak az esetek zömében van önsegélyező pénztári része is. Az egyéni számlán legalább 180 napja folyamatosan meglevő összeg minősül önsegélyező egyenlegnek, mely nemcsak egészségügyi kiadásokra, hanem számos más célra is fordítható, így például lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére, születési vagy örökbefogadási támogatásra, táppénz vagy álláskeresési járadék kiegészítésére, sőt beiskolázásra is felhasználhatjuk. A részleteket ebben a cikkünkben ismertettük:
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban eddig összegyűlt pénzek fő szabályként csak akkor illetik meg a megtakarítót, amikor ténylegesen nyugdíjba vonul. 2025-ben azonban kivételesen ezt a pénzt bármiféle szankció nélkül fel lehet használni majd lakáscélra.
Nyugdíjbiztosítás
Az előzőhöz nagyon hasonló módon támogatja az állam a nyugdíjbiztosítás révén takarékoskodókat: az ide befizetett összegek 20 százalékát, de legfeljebb 130 ezer forintot visszakérheti a nyugdíjbiztosítási számlájára. A forint árfolyamának kiszámíthatatlansága miatt egyre népszerűbbé váltak a devizaalapú nyugdíjbiztosítások, akinek ilyen megtakarítása van, az az év utolsó munkanapján érvényes jegybanki árfolyamon köteles átszámítani a befizetett díjakat.
Az adójóváírás teljes kihasználásához ilyen megtakarítási forma esetén az év egészét tekintve 650 ezer forint (vagy ennek megfelelő deviza) befizetése szükséges.
A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy az itt összegyűlt pénz nem a tényleges nyugdíjba vonuláskor illeti meg a takarékoskodót, hanem akkor, amikor a szerződéskötés időpontjában nyugdíjba vonulásra jogosult lenne. Azaz a nyugdíjbiztosításban megtakarítókat nem érinti, ha a nyugdíjkorhatárt kitolják. Emellett a nyugdíjbiztosítás esetén jóval szélesebb megtakarítási portfólióból választhat a takarékoskodó, mint az önkéntes nyugdíjpénztárakban, ahol jellemzően csak három (óvatos, kiegyensúlyozott és kockázatos) lehetőség áll a pénztártagok előtt.
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Szintén 20 százalék adójóváírás kérhető az adott évben nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett forintösszegre, azonban ilyen megtakarítási formára az éves maximum 100 ezer forint, ami azt jelenti, hogy 500 ezer forint befizetése esetén lehet ezt az adókönnyítést kihasználni.
A nyesz előnye, hogy nincs kötelezően előírt havi megtakarítási összeg, így a nyugdíjra takarékoskodó akkor és akkora összeget fizet be, amekkorát épp a pénztárcája enged. Vagyis, ha valaki mind az 500 ezer forintot év végén helyezi el számláján, akkor is megkapja a 100 ezer forintos adó-visszatérítést.
Fotó: Depositphotos
A nyesz viszont folyamatos „gondoskodást” igényel, itt – ellentétben a másik két megtakarítási formával – nem pénzügyi szakemberek menedzselik a különböző portfóliókat, alapokat, hanem a számlatulajdonosnak kell eldöntenie, az ott levő vagyont mikor milyen értékpapírba fekteti vagy váltja át.
Legkésőbb mikor fizessünk?
Ahhoz, hogy a pénztár, biztosító, vagy befektetési szolgáltató ki tudja állítani 2025 elején az igazolást az idei évben befizetett pénzünkről, az kell, hogy
megérkezzen hozzá a befizetés, és azt le is tudják könyvelni.
Az egyre gyorsabb fizetési rendszereknek köszönhetően a bankkártyás vagy átutalásos befizetések pár másodperc után teljesülnek. Több ilyen megtakarítást fogadó pénzügyi intézmény még szilveszter, vagyis december 31-én, az év utolsó napja délelőttjén online befizetett összegeket is lekönyveli aznap. Azonban sokan a csekkes befizetést részesítik előnyben, ennek azonban többnapos átfutási ideje van. Ezért azt tanácsoljuk, aki csekken szeretné eseti befizetését teljesíteni, az idén legkésőbb december 27-én menjen el a postára a sárga szelvénnyel!
Hogyan kérhetjük?
Az adóhivatalnak 30 napja van jóváírni a megtakarítási számlá(i)nkon a visszajáró pénzt. A legegyszerűbb, viszont leglassabb módszer az, hogy megvárjuk, amíg az adóhatóság elkészíti az szja-bevallási tervezetünket. Ebben már benne lesznek a pénztárak, biztosítók, nyesz-kezelők igazolásai (adatszolgáltatásai) alapján a befizetett összegek alapján járó visszatérítések. Itt, ha szükséges – mert például az illetőnek több pénztári tagsága is van –, kijelölhető, melyik megtakarítási számlára kérjük a visszajáró pénzt.
Sokkal gyorsabb viszont, ha magunk készítjük el az adóbevallásunkat, az ehhez szükséges adatok ugyanis legkésőbb február közepére a rendelkezésünkre fognak állni. Ha így teszünk, akkor nem júniusban, hanem már márciusban megérkezik az adó-visszatérítési számlánkra a visszajáró pénz, és innen kezdve nekünk dolgozik.
Két dologra viszont vigyázni kell:
- a visszatérítendő adónk a három megtakarítási forma együttes alkalmazása esetén sem lehet több 280 ezer forintnál;
- a visszatérítendő adó nem lehet több, mint az összevont adóalap adójának kedvezményekkel csökkentett összege, azaz akinek nincs fizetendő szja-ja, vagy például csak ingatlan értékesítése után van adófizetési kötelezettsége, abból nem vehető igénybe ez a visszatérítés.
