A nyugdíjba vonulás időpontjának meghatározása számos tényezőtől függ, többek között a várható nyugdíjösszegtől és a munkavégzés folytatásának lehetőségétől. A döntést azonban nem mindig egyszerű meghozni, és előfordulhat, hogy valaki később szeretné módosítani korábbi igénylését, erről írt az Ado.hu-n Molnárné Dr. Balogh Márta.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a nyugdíjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet kérni, ha a jogosultsági feltételek már korábban teljesültek. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben például még kérhető a nyugdíj 2024-re visszamenőleg, de legkésőbb június 30-ig. Fontos figyelembe venni, hogy a nyugdíj összegét évente változó számítási szabályok szerint állapítják meg.
Ha valaki idő előtt nyújtja be nyugdíjigényét, lehetősége van annak visszavonására egészen addig, amíg a döntés véglegessé nem válik. Ha a nyugdíjat már folyósítják, akkor a visszavonáshoz a már felvett összeget harminc napon belül vissza kell fizetni.
A végleges határozatot követően már csak a nyugdíjról való lemondás marad lehetőségként, amelyet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet kérni. 2025-től új szabály lép életbe, amely szerint lemondás esetén a nyugdíjat úgy kell tekinteni, mintha meg sem állapították volna, ami más ellátások – például rokkantsági ellátás – igénybevételénél lehet fontos.
A nyugdíj időpontjának meghatározásakor érdemes mérlegelni, hogy a szolgálati idő mennyi nyugdíjnövelést eredményezhet, illetve milyen hatása van az adott évben történő igénylésnek a nyugdíjösszegre. A „Nők 40” kedvezmény esetében is lehetőség van halasztásra vagy visszamenőleges igénylésre, ha a jogosultsági feltételek korábban teljesültek.
Aki tovább dolgozik a nyugdíj megállapítása nélkül, annak nyugdíja havonta fél százalékkal nő, és a nyugdíj mellett végzett munka is kedvezőbb adózási feltételekkel jár. Éppen ezért a döntést érdemes alaposan átgondolni, hogy a lehető legkedvezőbb időpontban kerüljön megállapításra a nyugellátás.
