A parlamenti képviselőink vagyona a háztartások vagyonát jócskán meghaladó mértékben gyarapodott 2010 és 2019 között - derül ki a 2010-re vonatkozó és a legfrissebb vagyonnyilatkozatokból készített összegzésünkből. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt 9 év anyagilag mit jelentett az országgyűlési képviselőknek. A pontos összehasonlíthatóság érdekében azoknak a honatyáknak a vagyonát néztük meg, akiknek már 2010-ben is helyük volt a parlamenti patkóban. A fő hangsúly pedig a pénzügyeken és megtakarításokon volt: számba vettük az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is. Utóbbi tétel nélkül beszélhetünk pénzügyi eszközállományról, amiből ha levonjuk a kötelezettségeket, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont.
Meghétszereződött a képviselők vagyona
Összesítésünk alapján a lassan 10 éve parlamenti hellyel rendelkező 129 képviselő pénzügyi eszközei - vagyis a befektetései, értékpapírjai, készpénze és követelése - 4,6 milliárd forintot tett ki. Ez 216 százalékos növekedés eredménye a 2010-es állapothoz képest, amikor még "csak" 1,47 milliárd forinton csücsültek.
Ezzel szemben tartozásuk 1 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra emelkedett 2010-hez képest. Az eszközök és az adósság egyenlegeként elképesztő összeget és változást kaptunk eredményül. A 129 képviselő össz pénzügyi vagyona 401 millió forintot tett ki 2010-ben, vagyis ha minden tartozásukat kiegyenlítik, még akkor is ennyi pénzük maradt volna. Ez az állomány 2019-re meghétszereződött: már 2,9 milliárd forinton csücsültek a képviselőink.
Az országot vezetők vagyona így valami egészen brutális mértékben, 637(!!!) százalékkal gyarapodott, amit csak még súlyosabbá tesz az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ugyanezen idő alatt a háztartások vagyona mindössze 159 százalékkal növekedett.
Mfor-kommentár: A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban gyakori kritika, hogy a képviselők családtagjainak nyilatkozatát is közzé kellene tenni. Nem ördögtől való gondolat ugyanis, hogy egyes vagyontárgyakat a honatyák családtagjaik nevére íratnak, így titkolva vagyonosodásuk valós mértékét a nyilvánosság elől - az elmúlt években találni ilyenre példát. Ennek fényében pedig különösen megdöbbentő, hogy a bevallott és felvállalt vagyon is milyen hatalmas mértékben emelkedett.
A valóságban még ennél is nagyobb - látni engedett - gyarapodás mehetett végbe: nem számoltunk ugyanis az ingatlanvagyonnal (és az ingóságokkal, autókkal, műtárgyakkal), sem annak átértékelődésével. Az egyrészt biztos, hogy ma már 673 ingatlan tüntettek fel a vagyonnyilatkozatban a 2010-es 517 után. A mennyiség növekedése mellett az elmúlt szűk egy évtizedben az árak emelkedése határozta meg az ingatlanpiacot, tehát nem tévedhetünk nagyot, ha azt mondjuk ezen a téren is jelentős mértékben emelkedhetett a képviselői portfólió értéke.
Hogy pontosan minek köszönhető a vagyon látványos gyarapodása, arra csak tippjeink lehetnek: egyrészt 2010-ben még semmi nem tiltotta az álláshalmozást. Vagyis a képviselői poszt mellett nyugodtan lehettek polgármesterek, szerepet vállalhattak az önkormányzati és a megyei közgyűlésekben is. Minden tisztségért külön fizetés járt természetesen. Többeknek a gazdasági életben vállalt tulajdonosi szerepük (az operatív munkavégzés ugyanis tilos a számukra) biztosított plusz jövedelemforrást a képviselői - akkoriban még alacsony - fizetés mellett, amihez 2018-ban nyúlt hozzá a kormány, jelentősen megemelve annak mértékét.
Nézzük részleteiben a pénzügyeket!
1) Megtriplázódtak a pénzek
Az egyes eszköztípusokat nézve egyetlen esetben csökkent az állomány a 2010-es képest: készpénzben 31 százalékkal kisebb összeget tartanak, ami még így sem jelentéktelen tétel.
235 millió forint után a képviselőknek 163,1 milliója volt a leglikvidebb formában.
Arányaiban jelentősen nőttek a honatyák kintlevőségei is, ami egyaránt lehet pénzintézeti számlakövetelés, illetve egyéb szerződésen alapuló követelés is, például - mint arra néhány esetben van példa - magánszemélynek, vagy családnak adott kölcsön. Ebből összesen 1,48 milliárd forintot tartanak nyilván a képviselők a 9 évvel korábbi 573 millió forint után. Az országunkat vezetők a hozzájuk befolyó fizetésekből és egyéb jövedelmekből - természetesen a megélhetés költségeinek fedezése után - értékpapír-megtakarításaikat gyarapították a legnagyobb mértékben.
Míg 2010-ben 522 millió forintjuk volt kötvényekben, részvényekben, állampapírokban vagy épp életbiztosítás formájában, tavaly ez az állomány már meghaladta a 2 milliárd forintot. A növekedés mértéke 290 százalékos.
Ezeknél is jóval nagyobb mértékben nőtt azonban a takarékbetétben tartott pénz, ami mégsem jelenti azt, hogy a parlament falain belül öreg rókának számító képviselők körében nagyobb népszerűségnek örvende ez a pénztartási forma. A kvázi egyszeri hatástól megtiszított állomány ugyanis mindössze 22 százalékkal emelkedett, miközben a gyűjtésünk eredményeként összesített adat 579(!!!) százalékos növekedést mutat.
Takarékbetétben a korábbi 145 millió után 986 millió forint pihent tavaly év végén.
A nominálisan vett 841 millió forintos növekedésből azonban 809 millió egyetlen személynek, Rogán Antalnak köszönhető, aki vélhetően a válása miatt eladott, átcsoportosított, illetve vagyonnyilatkozatban megjelenő vagyont a takarékbetétben tartott pénz soron tüntette fel. Ha őt és a tetemes megtakarítását kivesszük a képből, az rögtön árnyaltabbnak hat és kiderül: a takarékbetét nem éli újabb fénykorát, mindössze 31 millió forinttal nőtt az itt tárolt pénz állománya.
2) Sokan csak még jobban eladósodtak
A mintegy 4,6 milliárdos teljes pénzügyi eszközállománnyal szemben tavaly 1,7 milliárd forintnyi tartozása volt a képviselőknek, ami más tételekkel szemben jóval szerényebb mértékben, 59 százalékkal növekedett 2010-hez viszonyítva. Bár gyarapodott az adósság, mégis kevesebben vannak azok, akiknek házi büdzséjét valamilyen függőség terhelné. Míg 2010-ben a 129 képviselő közül 86-an írtak be valamilyen tartozást, tavaly ez a létszám 65-re csökkent.
Az 1,7 milliárdos tartozásállomány zömét egyébként 4 képviselő hozta össze:
- a fideszes Bánki Erik legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint 284 millió forinttal tartozik,
- L. Simon László 226,3 millióval,
- a DK-s Gyurcsány Ferenc 206,5 milliót görget maga előtt,
- a szintén fideszes Győrffy Balázs pedig 172,4 milliót.
Esetükben a 2010-es állapothoz viszonyítva óriási adóssághalmozódás történt:
- Bánki Erik tartozása 11,5 millióról hízott ekkorára, ez 2370 (!!!) százalékos növekedés,
- L. Simon Lászlóé 805 százalékkal nőtt a korábbi 25 millióról,
- Gyurcsány Ferenc tartozása nőtt a legkisebb mértékben, 196 százalékkal,
- Győrffy Balázsé pedig 5649(!!!) százalékkal.
A tartozások összetételét tekintve jellemzően valamely pénzintézet felé, lakáshitel miatt adósodtak el képviselők, de többüknek vannak elszámolásra váró pénzügyeik magánszemélyekkel szemben is. Bánki Erik például 213 millió forinttal tartozik pénzintézetnek, 71 millió forinttal pedig magánszemélyeknek.
2010-hez képest egyébként nagyot változott a rangsor, hiszen akkoriban a legtöbb, 69 millió forintos tartozás Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődött, mögötte a második helyen 59,2 millióval Rogán Antal állt - ő egyébként 2019-re 18 millióra apasztotta elmaradásait. A harmadik legnagyobb adóssága pedig Kósa Lajosnak volt, 46,9 millió, aki Rogánhoz hasonlóan az elmúlt szűk egy évtizedben apasztotta adósságát, 2019-ben 18 milliót tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
3) Elképesztő pénzügyi vagyonok halmozódtak fel
Mint azt cikkünk elején említettük, a pénzeszközök és a tartozások egyenlege adja ki a nettó pénzügyi vagyont, mely alapján nagyjából fele-fele arányban oszlik ketté a képviselői kör. Van, aki tetemes vagyont halmozott fel az elmúlt évek során, míg mások nem kicsit eladósodtak. De jöjjenek is a toplisták!
Akik óriási pénzügyi vagyonra tettek szert:
- az élen Rogán Antal áll 791,2 millió forintos pénzügyi vagyonnal, miközben 2010-ben még az eladósodottak táborát gyarapította. Tartozásai akkoriban 46,8 millió forinttal haladták meg a pénzügyi eszközeit, megtakarításait.
- A dobogó második foka Gyurcsány Ferencé lett, akinél a Rogánéval megegyező folyamatot tapasztaltunk 2010 óta. Akkor még a nettó vagyona -69,7 millió forint volt, ami 2019-re 769 milliós többletre hízott.
- A dobogó harmadik fokára a KDNP-s Seszták Miklós került, akinek vagyonosodásához nagyban hozzájárulhat az ügyvédi irodája, melyből jelentős összegekhez jut hozzá. Vagyona a 2010-es 139 millió forintról 409,3 millióra emelkedett, vagyis közel a triplájára nőtt.
Kiemelkedő - még hat számjegyű -, de nem dobogót érő vagyont tudhat magáénak az MSZP-s Tóth Csaba is, 244,4 millió forintot. Esetében külön érdekesség, hogy anyagilag már 2010-ben is kiugró volt a vagyona, 147 millió forint. Ez akkor a dobogó legfelső fokára volt elég, most már csak a negyedik legtöbb vagyonnal rendelkezik a képviselő.
Akik többel tartoznak annál, amijük van:
- leginkább a fideszes L. Simon László nyújtozkodott tovább, mint ameddig a takarója ért, hiszen 200 millió forinttal több tartozást halmozott fel a megtakarításainál. Számára ez a helyzet nem lehet újdonság vagy ismeretlen, hiszen 2010-ben is több volt a tartozása, de csak 13,6 millió forinttal.
- Szintén kiemelkedik a mezőnyből Győrffy Balázs, akinek eladósodottsága 163 millió forintra nőtt, miközben 2010-ben még volt egy szerény 5,5 millió forintos vagyona.
- A költségvetési csalással vádolt Simonka György 2010-es 893 ezres vagyona mostanra 95 milliós mínuszba fordult. Ám a körülötte kialakult kétes ügyek tükrében ez kivételesen nem lehet nagy meglepetés. Vagyonnyilatkozata szerint egyébként a vagyonelemeit terhelő kezesség tesz ki több mint 80 millió forintot, ami lényegében az eladósodottságot eredményezte.
A sorból érdemes kiemelni még a KDNP-s Soltész Miklóst, akinek vagyonnyilatkozata szerint 2010-ben egy forintnyi megtakarítása, befektetése nem volt, a 2019-es állapot viszont némi túlköltekezésről árulkodik. Eladósodottságának mértéke ugyanis 5,1 millióra rúgott.
Mi a helyzet Orbán Viktorral?
A miniszterelnök ahogy 2010-ben, úgy 2019-ben is az eladósodott képviselők táborát gyarapította. Nettó pénzügyi vagyona az évtized legelején -10,4 millió forintot tett ki, eladósodottságának mértékét 2019-re sikerült jelentősebben csökkenteni. A megtakarítások nélküli kormányfő vagyona már csak 2,2 millió forintos mínuszban volt.
4) Szépen gyarapodott az ingatlanvagyon is
Mint azt cikkünk elején említettük, értékét tekintve nem vizsgáltuk a képviselők ingatlanvagyonát, a mennyiségek alapján felállított rangsor és összegzés azonban még így is érdekes. A 129 képviselő harmadával több ingatlant, 673-at birtokol ma már, mint 2010-ben.
A legtöbb ingatlannal rendelkezők toplistája azonban érdemben nem változott:
- a fideszes Varga Gábor 42 ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában a korábbi 26 után,
- Lázár János 34 ingatlannal került a második helyre (2010-ben még csak 12 tulajdoni lapon szerepelt a neve),
- a dobogó harmadik fokát pedig L. Simon László szerezte meg 30 ingatlannal. Ő az elmúlt 9 évben 5 új ingatlannal gyarapodott.
A már 2010-ben is a patkóban ülő képviselők közül többen voltak olyanok, akik a mai napig nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal a dokumentumok szerint:
- Farkas Gergely (Jobbik)
- Szilágyi György (Jobbik)
- Volner János (Jobbik)
- Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
- és Szászfalvi László (KDNP).
