Bár az elmúlt évtizedben az Orbán-kormány nem nyúlt drasztikus módon az adórendszerbe - legalábbis, ami a munkavállaló adózását érinti -, évről évre végez finomhangolásokat. Ezek főként különféle kedvezményeket jelentenek a rendszerben, a munkaadót érintően pedig 2016 óta folyamatos adócsökkentések történnek. Azonban 2022-től a szokottnál több változtatásról döntött a kormány, ami nyilván nem független a tavasszal esedékes országgyűlési választástól sem. De kezdjük az alapesettel!
Egy gyermektelen - és 25 évnél idősebb - dolgozó a bruttó béréből
- 15 százalékos személyi jövedelemadót
- és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet.
A bruttó bérrel vetítve egy ilyen dolgozó után a munkaadó 2022-től
- 13 százalékos szociális hozzájárulást fizet.
Jelentős változás, hogy a kormány a közel 20 százalékos minimálbér-emelésért cserébe - mellyel bruttó 200 ezerre emelkedett a kötelezően adandó legkisebb bér -, eltörölte a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adó mértékét pedig 2,5 százalékponttal mérsékelte.
Igaz, ez azt jelentette, hogy miközben az emelés 32 ezer forintos költségnövekedéssel jár minimálbéres dolgozónként a munkaadónak, a kormány által felajánlott adócsökkentés 8000 forintos könnyítést jelent.
Kalkulátorunk természetesen figyelembe veszi a január elsejétől életbe lépett fiatalok szja-mentességével is, melyet a kormány lengyel példára vezetett be Magyarországon is. Ennek lényege, hogy a 25 év alatti dolgozók mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Bruttó bérükből így csupán a 18,5 százalékos tb-járulékot vonják le.
Az idei évtől a munkaadó által fizetendő adócsökkentések révén tovább mérséklődött az adóék is. Ez azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (bruttó bér és a munkaadó által fizetendő adók) hány százalékát vonja el az állam különféle adók és járulékok formájában. Ez a ráta 41 százalék 2022-től, mely bár jóval alacsonyabb a néhány évvel ezelőtti 46 százalékos szintnél, uniós viszonylatban továbbra is kiemelkedőnek számít. Ugyan 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de a 2020-as állapot szerint ez a 41 százalék az ötödik legmagasabb adóterhelést jelenti. A magyar kormánynál csak
- a német (45 százalék)
- a belga (44,1 százalék)
- az osztrák (42,7 százalék)
- és a cseh (41,6 százalék)
kormány terheli jobban a fizetéseket.
