“Minél alacsonyabb egy háztartás vagyona, annál nagyobb arányban jelenik meg a készpénz az eszközeik között” – mondta el Korponai Levente, a money.hu vezetője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háztartások pénzügyi adatairól szóló friss, januárban publikált elemzése alapján, melynek keretében 340 település 6032 háztartásában tartottak felmérést a 2020-as évben.
A legvagyonosabb tíz százaléknál a készpénz aránya mindössze 2 százalék, a legszegényebb vagyoni tizedben viszont a 10 százalékot is eléri. Összegszerűen ez 4,3 millió, illetve 540 ezer forintot jelent a legfelső és legalsó vagyoni rétegek esetében. Egy háztartásra átlagosan 1,5 millió forint készpénz jutott a jegybanki felmérés szerint. A háztartásoknál lévő készpénz mennyisége összefügg a háztartástagok életkorával, illetve a háztartás összetételével, a háztartástagok számával is. Minél idősebbek a háztartás tagjai, annál több készpénzt tartanak.
Mennyi kamattól esnek el a háztartások a készpénz miatt?
“2013 óta minden évben folyamatosan nőtt a háztartások készpénzállománya, 2023 szeptemberében azonban hosszú idő után először csökkent ez az érték. Ennek oka lehetett a magas infláció, az emiatt megugró kiadások, a tartalékok felélése, ugyanakkor a készpénz egy része lekötött betétekbe, állampapírokba és egyéb megtakarításokba kerülhetett” – magyarázta a money.hu szakértője.
Ez a 6501 milliárd forintos készpénzállomány azonban még így is két és félszerese a tíz évvel korábbi értéknek. Bár megtakarításnak tűnhet, valójában a készpénznek nincs kamata vagy hozama, és az infláció miatt folyamatosan veszít az értékéből.
A készpénzállomány nem egyenletesen oszlik el a társadalmi rétegek között (az MNB szerint a felső 10 százalék a nettó vagyon 51 százalékát birtokolja), és a gyakorlatban likvid, azaz nem lekötött, könnyen hozzáférhető pénzre is szükség van.
